Szerelmes, betegséges, családi gondos, fejlődős.

Chloe élete látszólag irigylésre méltó, és a lány igyekszik is fenntartani ezt a képet. Jók a jegyei, nagyon szép, és ő jár az iskola egyik leghelyesebb fiújával. De a lánynak van egy másik énje is: a lány, aki megveti anyja második férjét, esélyt se ad neki. A testvér, aki mindent megtenne, hogy a nővérének jó legyen. Ivy végtelenül kedves, de gyakran nagyon nehéz vele az autizmusa miatt. Chloe boldognak szeretné látni, ezért finoman ráveszi, hogy próbáljon meg randevúzni az iskolájából egy kedves fiúval. Ethan is autista, de jól boldogul. Csak egy a baj: se Ivy, se Ethan nem akar kimozdulni a kisebb testvére nélkül. Jön is a sokk, mikor Ethan öccsében Chloe az osztálya legokosabb, de nagyon bunkó srácára ismer, akivel most kénytelen páros randikra járni. Ám ahogy egyre jobban megismerik egymást, Chloe rádöbben, hogy barátját egyre unalmasabbnak látja, míg David felvillanyozza.

A Móra Lol könyveiben már sokféle kötettel találkoztam. Újraírt mesével mai környezetben, jobb és rosszabb YA történetekkel. Volt, amit nagyon utáltam, és volt, amit nagyon szerettem. Szerencsére a Páros randi a jó kategóriába esik, és talán a hét legnagyobb meglepetése számomra. Sokkal jobb, mint amit előzetesen vártam tőle.

Egyrészt, egyszerre karakterközpontú és cselekményben gazdag. Nem tudnám megmondani, hogy melyik a fontosabb összetevő. Ok, ha nagyon akarom, a karakterek felé húz kicsit, de tényleg csak egy kicsit. Itt kapunk lelket, de eseményeket is. Ami nekem bejött.

A történet rövid felvezetés után nagyon gyorsan száguldani kezd. Megismerjük Chloe mindennapjait, majd elindul az Ivy – Ethan terv. Már, ahogy ezt megszervezi és kiügyeskedi Chloe, az egy nagy történet. De aztán a randik szintet lépnek. Egyrészt, maga a randi típusai, és amit ott művel mindkét páros. Nem extrém, igazából bármelyik kamasszal megtörténhetnek, de pont az a jó benne, hogy egy tekés randi, vagy éppen egy közös vacsorázás is tud nagy izgalmakat tartogatni, nem kell bele semmilyen természetfeletti vagy extrém elem. Elegek a jó karakterek.

Tetszett, ahogy az autizmus témáját kezeli. Sok tekintetben kamaszos fájdalmas történet, de ezt nagyon intelligensen, és nem túldramatizálva írta meg LaZebnik. Empátiára nevel, de nem direkt teszi, jön a történetből. Nem kell a szánkba rágnia, de átérezteti, milyen lehet ilyen betegséggel élni, és milyen áldozatokat hoz a család. Itt a testvérek. És gyönyörű példát ad szeretetből – megmutatva azt is, hogy a betegség ellenére milyen értékes kapcsolatok építhetőek, ha több energiát és áldozatot is igényelnek.

Nagyon bejött Chloe és David párosa is. Itt a kezdeti ellenszenvből lesz barátság, majd szerelem. És LaZebnik pont azt találja el, ami nekem a YA regények egy részében fájni szokott. Itt kapcsolat van, hiteles érzelmekkel és nem szerelem első látásra. A tanórai részekben maga a szerző is utal erre, érdemes elolvasni, mit mondanak Júliáról és Rómeóról! A YA regények is nagyrészt olyanok, de ez nem. Ez a szerelmet is intelligensebben közelíti.

A főszereplői messze nem hibátlanok, ettől igaziak. Chloe sokat színlel, egyeseket rosszul ítél meg, gonosz tud lenni. David is olyan bunkó tud lenni, hogy az kész. És magánakvaló.

Néha a nyelvezetét találtam túl nyersnek, de különben nekem nagyon bejött. Tartalmas.

LaZebnik: Páros randi tesóknak - Mint ifjúsági: 100% intelligens, tanulságos, szórakoztató. Empátiafejlesztő, jó karakterekkel.

Szubjektíven: 95% Chloe az elején nem tetszett, de fejlődik, és a történet nagyon eltalált.