Minden napra egy könyv

James: Ártatlan vér

2018. március 26. - BBerni86

Családi titkos, bosszúra készülős, anya – lányos.

Philippa 8 éves kora előttről nem emlékszik semmire. Tudja, hogy örökbe fogadták. Jó emberek a nevelőszülei, de igazi szeretet nincs se a házasságukban, se az irányába. 15 éves, amikor a kormány elfogad egy törvényt, ami lehetővé teszi, hogy az örökbeadott gyermekek a szüleikre találjanak. Amint 18 lesz, él is ezzel a jogával. Romantikus meséket szőtt fejben, hogy egy nemes és egy cselédlány tiltott szerelmének volt a gyümölcse, aki anyja halála után került nevelőszülőkhöz. Ám a valóság egészen más: a szülei elítélt gyilkosok. Az apja elrabolt és megerőszakolt egy kislányt, az anyja pedig megölte a gyereket. De Philippa meg akarja ismerni a még élő anyját, akit szabadulása után magához is költöztet. Nem is sejtik, hogy a 10 éve halott kislány apja is csak a pillanatra vár, hogy végezzen lánya gyilkosával.

PD. James mérlege az én súlyaimmal nem áll jól. Több könyve okozott csalódást, mint amennyit szerettem. Ha artatlan_ver.jpgbelegondolok, eddig egy volt, amire azt tudom, mondani, hogy tetszett. A többiben mind csalódtam – ahogy az Ártatlan vér se nyert meg magának.

Aminek nem a történet az oka. Az alapötlet kifejezetten izgalmas: a lány megtalálja a szülőanyját, akiről kiderül, hogy elítélt gyilkos. Megpróbálja megismerni, miközben egy apa bosszút forral ellenük. Lehetett volna izgalmas, pörgős, sokkal jobb, mint amit kaptam.

Mert az Ártatlan vérben alig történik valami! Hiába izgalmas maga a konfliktus, ha a szereplők nem csinálnak semmit! A bosszúszomjas apa ténykedése? Csendben megfigyel. Mit tesz a gyilkos anya és lánya? Múzeumba járnak, meg könyvekről beszélgetnek. Most komolyan? Valahogy nehezen veszi be a gyomrom, hogy egy olyan karakter, mint Philippa beéri ezzel, és olyan alapvető kérdéseket sem tesz fel, hogy miért adták őt örökbe, vagy miért a gyilkosság volt az egyetlen kiút, amit találtak?

Az utolsó pár oldalba igyekszik valamivel több feszültséget, mozgást tenni az írónő, de az is olyan reménytelennek hat. A legnagyobb konfliktust olyan módszerrel kerüli ki, hogy legszívesebben nevettem volna rajta. Még csak a drámai tetőpont, a nagy találkozás sem történhet meg!

Aki viszont a lelki folyamatokat szereti, az emberek érzelmein való merengést szereti, jó lesz neki ez a regény. Én többre díjazom az eseménydús cselekményt, ha van is kivétel. Itt most untatott minden szereplő lelki kínja, mert igazából mindenki azokkal küzdött. Talán jobban bírtam volna, ha legalább egy olyan szereplő akad, akivel legalább egy kicsit tudtam volna szimpatizálni. De ilyen nem volt benne. Pont a főszereplő, Philippa volt számomra a legérdektelenebb, bár közelebb állt az utálathoz a skálán, mint a közömbösséghez.

James különben jól ír. Stílusa van, és sikerül még ebbe a semmibe és feszültséget vinnie. Csak nem kezd vele semmit, amit nem tudtam megbocsátani.

Ez most nem tetszett. Még van egy regény tőle a polcomon, remélem, az jobb lesz.

 

Értékelés (Ártatlan vér) – mint thriller: 60% feszegeti a műfaj határait, a drámához közelít. Nem a bűnügyre teszi a hangsúlyt, a cselekmény alig valamennyi – azt járja körbe, hogyan éreznek a szereplői. A karakterei összetettek, különféle bűnösök. A bűnről és büntetésről vannak érdekes következtetései, amelyek között akad felkavaró is. Szubjektíven: 30% nagy volt a csalódás is. Valami mást vártam, mozgalmasabbat, érdekesebbet. A lélekrajzok erősek, de nincs olyan szereplő, akinek érdekelt volna a sorsa. Ez most nem tetszett.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr6813781942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.