Minden napra egy könyv

Frasier: A testolvasó

2018. március 29. - BBerni86

Nyomozós, eltűnt személyes, sorozatgyilkosos, viselkedés figyelős.

Jude már a saját nevére sem emlékszik. Bezárva, a sötétben, egyedül – már az elrablója is csak ritkán néz be hozzá. Egy kis esélye van a szökésre, megragadja. Siet haza, ahol újabb sokk éri: már 3 éve elrabolták, a a_testolvaso.jpgszerelme továbblépett. A nőnek már csak a munkája maradt. Gyilkossági nyomozó volt. Hónapokig küzd a visszahelyezésért, és Uriah Ashby társának jelölik ki. Mindenki félve nézi, mennyire kattant be, Uriah is. Egy kamasz öngyilkosságát kell elsőnek leellenőrizniük. Jude állítja, gyilkosság történt. A fogsága alatt megtanulta kiismerni az emberi testtartást, arcvonásokat, olvas az emberekből. A tetemből is. Uriah eleinte nehezen fogadja a nő módszerét és elméletét, de ahogy szaporodnak a holttestek és minden egy régi ügyre utal, hinni kezd neki. Az ügy pedig választ ad arra is, ki és miért rabolta el a nőt 3 éve.

A Kristálypöttyös Könyvmolyképzős könyvek az egyik kedvenc sorozatom a kiadó kötetei közül. Női thrillerként vannak aposztrofálva, bár a thriller kifejezés önmagában is elég lenne. Messze nem azt a vonalat képviselik, amelyekben a női lélek mélységei lennének kibontva. Van lélekrajzi része, de a témái rendre nemtől függetlenek. Ez igaz Frasier kötetére is.

A testolvasó egy érdekes ötletet visz végig: hogyan változott meg az elrabolt nő viselkedése, milyen készségre tett szert az elrablásából kifolyólag. Ugyan túlzásnak érzem, hogy mindenki érzelmeit és gondolatait ezek után le tudja olvasni: biztos, hogy vannak egyetemes jelek is, de azért mindenki egyedi is. De az ötlet érdekes, adtam neki egy esélyt.

A regény eleje nagyon erősre sikerült. Ahogy Jude szökik, ahogy szembesül a világgal és a magában lezajlott változásokkal, az első ügy és az új társ a rendőrségen. A tempó feszes, a cselekmény pörög, és van benne folyamatosan feszültség és izgalom is. Itt igazán thriller, méghozzá jófajta.

Ahogy bejön a krimi vonal, az öngyilkos és eltűnt lányok ügye, veszít a regény a lendületéből. Bár lehet, hogy csak én szerettem volna klasszikusabb, krimis történetet, mert ez nagyon nem egy megszokott nyomozás története. Nem a nyomelemzés, nem a tanúk és bevontak kihallgatása, nem a megszokott panelek szerepelnek. Jude megérzéseket követ, és szinte sodródik eseményből a másikba, mert ő is célpont. Ez sajátos feszültséget teremt, hiszen a nő egyszerre vad és vadász. (Ezért is thriller, és nem krimi.)

Két főszereplője van a történetnek, mindkettő lelkileg sérült figura. Jude és Uriah. Jó emberek, de sok rossz érte őket. Könnyű velük azonosulni, ha szerencsére csak nagyon kevesek mennek át olyasmin, amin nekik át kellett. Mélyíti, árnyalja őket a szerző.

A két főszereplő közti dinamika is jól sikerült. Ahogy barátságot kötnek, ahogy segíteni tudnak egymásnak a hétköznapok túlélésében. Egy pozitív példa, milyenek is lehetnének egymással az emberek.

Sok jó dolog van benne: összességében tetszett, ha egy jobb krimis szálat szerettem is volna.

 

Értékelés (A testolvasó) – mint thriller: 85% nagyon erős kezdése van, egy nagyon emlékezetes főszereplővel. A krimi utána lazább lesz, és nem olyan összeszedett a cselekmény, de a feszültséget végig fenntartja, csavar van a végén. Jude és Uriah párosa jól eltalált, külön és együtt is jól működnek. Szubjektíven: 70% az első fele letehetetlen, de utána vesztett a lendületből. Nincs kihasználva Jude képessége, a nyomozás nagyon megérzéses alapú. De a karaktereit bírtam, ahogy a nyomozó páros dinamikája is jól működött, az olvastatta.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr1413788864

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.