Minden napra egy könyv

Lehane: Egymásba veszve

2018. április 01. - BBerni86

Kapcsolatos, átverős, nyomozós, családi titkos.

 

Rachel szereti a férjét, mégis lelövi. Nézi, ahogy elnyeli a tenger. Hogy jutottak ide? Még gyerekként, kamaszként egy titok nyomasztotta: ki volt az apja? Az anyja a sírba vitte a titkot. Az egyetemista, majd riporteri karriert építő nő magánnyomozóval is konzultál, és évek kirakósa után bukkan rá a válaszra. Mégsem tud boldog lenni: a karrierje és a házassága nagyjából egyszerre ér véget. De újra összetalálkozik a magánnyomozóval, aki most a családi vállalatba dolgozik kereskedőként. Brian látszik a kiútnak, aki a szeretője, majd a második férje lesz. Mellette Rachel elkezdi lebontani a egymasba_veszve_1.JPGkényszeres szokásokat, melyek megkeserítették az életét. De valamit ő is titkol, és Rachel Brian titkának nyomába ered. Senkinek sem az, aminek látszott? Rachel lassan már az életéért küzd és nyomoz: mibe csöppent bele?

 

Dennis Lehane amerikai sikerszerző, akinek a regényei rendszeresen a mozivászonra is kerülnek. Ben Affleck az, aki előszeretettel filmesíti a történeteit. (Mondjuk, a szerintem legjobbat nem ő alkotta meg, az volt a Vihar-sziget.) Az Egymásba veszve, a legutóbbi bestseller is már tervbe van filmként is. De előtte olvassunk!

 

Nehéz erről a regényről bármit is mondani, mert minden kis információmorzsával úgy érzem, annak az élményét rontom, aki ezek után fogja elolvasni. Mert ez a regény éles kanyarokkal van tele, mondhatni, egy nagy átverés az egész.

 

A tökéletes trükk és most a Deception is azt tanítja, hogy a jó trükk titka az elterelés. El kell érni, hogy a néző másra figyeljen, hogy ne azt lássa, ahol a lényeg történik. Lehane is ezzel játszik el, szerkezetben és cselekményben is. Nagyon hosszú a regény felvezetése: szinte egy regény hossznyi. Nagyon alaposan megismerjük Rachelt, az életét, és csak a regény utolsó negyede, ötöde az, ami a tényleges mutatvány. Addig csendesebb, lassabb – unalmasabb is. A végére viszont úgy felpörög, hogy egy egészen más történetbe érzi magát az olvasó.

 

A cselekménybe is megvan ez a terelés. A regény első felének az a rejtélye, ki Rachel apja. Nem éppen olyasmi ez, ami egy Lehane regény témája lehetne. Nincs rosszul megírva, de kevés a tényleges esemény, és inkább lelki dráma, mint kalandos. De ez csak terelés, mert a nő életében van egy nagy trükk. Amit elkezd átlátni, felfejteni idővel, és utólag értelmezzük másként a korábban történteket. Mert ott vannak az alapok, a jelek, de a jó trükknek megfelelően nem ezekre figyeltünk. Az apa-kérdés, Rachel karrierje csak a terelés. Ahogy a trükkhöz érünk, minden más lesz. Életveszély, nyomozás, átverés, kaland… csak addig el kell jutni, amihez kitartás kell az olvasó részéről!

 

Lehane jó karakterábrázoló, itt is több jellegzetes, emberi és esendő hőse van, akikkel lehet azonosulni és drukkolni nekik. Rachel van ugyan a középpontban, de a mellette élőket is nagyon ki tudja Lehane bontani, néha csak egy-egy vonással, de azzal is emlékezetesen.

 

A próza is a szokott minőség, nagyon képi, nagyon érzékletes. Lehane több szinten tudja használni a nyelvi eszközöket is. Egyrészt, ahogy fentebb is említettem, nagyon láttatja, amiről ír. Néha szinte lírai is. De a szereplőit is jellemzi vele, egyedi a hangjuk, és ahol kell, mer durvább is lenni a szövege. Olvastatta magát.

 

Nem lesz a kedvenc Lehane regényem, de nem is ez volt a leggyengébb.

 

Egymásba veszve - Mint krimi: 80% lassú, de nagyon beinduló történet, igényes, képekkel teli próza.

Szubjektíven: 65% letehetetlen a végére, de addig el is kellett jutni. Nem volt kései a váltás?

 

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr6213798548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.