Minden napra egy könyv

McCullough: Hiányzó holttestek

2018. április 06. - BBerni86

Nyomozós, sorozatgyilkosos, orvosi intézetes.

Az intézetbe érkeznek a takarítók. Az egyik utált hely a fagyasztó, ahol az állatok tetemeit őrzik. Ráadásul most nagy a rendetlenség: az egyik halottnak hitt, és ide elhelyezett majom életben volt, és felfordulást csinált. Rendrakáskor egy emberi torzóra bukkan. Az esetet Carmine Delmonico nyomozó kapja, aki megkezdi a személyzet meghallgatását, azonosítást. A lány 16 év körüli, színes. Az eltűnt személyek között lelnek rá. Rendes, csinos lány volt, aki kegyetlen halált halt: csonkolást, többszörös nemi erőszakot szenvedett el. Az aktákat tanulmányozva Carmine felállít egy elméletet, a tettes több hasonló lányt is elkaphatott már. Az újabb, előkerülő hianyzo_holttestek.jpgtorzók alátámasztják az elméletét. De nincs nyom, nem jut közelebb a gyilkoshoz, akit az intézetbe sejt, ahol a nyomozóra a szerelem is rátalál.

Colleen McCullough a romantikus regényeivel szerzett hírnevet. Leghíresebb munkája a Tövismadarak, amelyet ugyan nem olvastam, de a sorozatot én is láttam. Ahogy a bibliográfiájára ránéztem, ebben a stílusban alkotott továbbra is.

A Carmine Delmonico sorozat jelenti a kivételt. Carmine egy rendőrnyomozó az 1960-as években, aki gyilkossági ügyekre szakosodott. Magyarul három kötete jelent meg, a Hiányzó holttestek az első a sorban. (Angolul van dupla ennyi.) A romantikus regényekkel szerzett hírnév önmagában ne ijesszen el senkit! Vannak szerzők, akik több zsánerben is nagyon otthonosan mozognak. A kedvenc példám Rowling, aki a Harry Potter szerzője, de egy erős krimi sorozatot (Cormoran Strike) is jegyez.

A Hiányzó holttestek kényelmes krimi. McCullough bőven hagy időt minden szálnak, és nagyon nem pörgeti az eseményeket. Ezt gondolom hitelesebbnek, az életben nem hiszem, hogy olyan tempóban és módszeresen tudják oldani a gyilkossági ügyeket, mint amiket a populáris kultúra elhitetne velünk. Ugyanakkor, mint olvasó, hiányérzetben szenvedek emiatt. Jobban szeretem a pörgő történeteket, amit itt nem kaptam meg. Gyakran untatott is a könyv, ami soha nem jó jel. A végére jól felpörög és tetszett, kár, hogy az egész nem olyan volt!

Cserébe megvan a maga logikája. Krimi, valóban nyomoz Carmine. Bizonyítékokat gyűjtenek, kihallgatások vannak, elméletet állít fel, és bizony nem jön rá egyszerre minden válaszra. Mindez a korszaknak megfelelően, ami megint egyszerre jó és rossz. Ma már hozzászoktunk a helyszínelők és boncnokok ügyes húzásaihoz, és hiányérzetet okozhat, hogy itt sok mindent kell kitalálni, amit ma már a tudomány felfedne.

Hangulata is van a kötetnek, megidézi a korszakot. Nem olyan fullasztó, mint amit Ellroy képes megteremteni, de az ő gyökerei a noir felé nyúlnak, McCullough pedig a romantikába. De így is sokat adott neki a történet hangulata.

A szerelmi szál különben egészen felesleges a történet szempontjából. Meseszerű, ahogy ez a két különböző ember őrülten egymásba szeret. Lehet, hogy csak azért kellett, hogy legyen benne szerelmi szál is? Nem hiányzott volna, ha nincs benne.

Amit még hiányoltam: a karakterek felépítése. Rengeteg karakter szerepel, elég észben tartani, ki kicsoda. Mert nincs bennük olyasmi, amiért emlékezetesek lennének.

Elment, vannak benne jó dolgok, teszek majd egy próbát a folytatással is.

 

Hiányzó holttestek - Mint krimi: 75% logikus, gondosan felépített, korszakot jól visszaadó. Karakterek kevesek.

Szubjektíven: 50% korrekt, de én sokszor untam. Nincsenek nagy szenvedélyek vagy horror.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr8413814574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.