Minden napra egy könyv

Remarque: A diadalív árnyékában

2018. április 09. - BBerni86

Orvosos, szerelmes, háború előtti.

Ravic igazi neve nem ez. De most ezt használja, miközben Párizsban rejtőzködik. Menekült, Németországból, aki nagyon igyekszik észrevétlen maradni. Sebész volt, de most aprópénzért vállal illegális műtéteket és vizsgálatokat. Besegít Durant klinikáján, aki szép pénzeket elkér a műtétekért, de maga már képtelen úgy szikét ragadni, ahogy a pénzért várható lenne. Kijár a lányokat ellenőrizni madame Robunde házába. Mindeközben valami elveszett már belőle, a lelkén van egy törés. De akkor az életébe lép Joan és vele a szerelem. Ugyan csak kalandnak indul, de a férfi egyre többet érez a nő iránt. Akinek egy megmentőre lenne szüksége, érzi is, de mégis ellöki a férfit. Rohan a világ is, ők is a pusztulásba.

a_diadaliv_arnyekaban.jpgErich Maria Remarque a világirodalom része. Valahol szomorú, hogy az a regénye, amiért a klasszikusok közé emelkedett, az egyik első munkája. Az volt a Nyugaton a helyzet változatlan. Vannak későbbi, érettebb regényei, viszonylag termékeny író volt, mégis, egy sem szerzett olyan nevet magának, mint a gimnáziumi osztály sorsa a fronton.

A diadalív árnyékában látszólag teljesen más történet. Ebben egy érett férfi, egy negyvenes éveiben járó orvos igyekszik boldogulni az 1938-39-es Párizsban. De ebben is megszólalnak ugyanazok az értékek, amiért a Nyugaton a helyzet változatlan azzá lett, ami. Itt is a háborúellenesség, az egyre nagyobb mértéket öltő emberietlenség ellen emeli fel a hangját a szerző. Bár egy kifejezett korban játszódik, a tartalom ettől függetlenül örök. Elkapja azt a légkört, amikor már érezni, hogy valami nagy baj közeleg. Amikor már olyan törvényeket léptetnek életbe, hogy csak a kanóc begyújtása van hátra a puskaporos hordóban.

Ugyanakkor a regény egy egész más szemlélettel is olvasható. Ha elfelejtjük a történelmi kort, a második világháború előtti vihar előtti csendet, akkor marad egy nagyon emberi és nagyon drámai szerelmi történet. Nem egy romantikus, nyálas szerelem története, hanem egy hiteles, kegyetlen és reménytelen szerelem története.

Mert ennek a párnak nincs jövője! Joan egy olyan nő, aki a saját maga ellensége. Kap egy esélyt megváltozni, jobbnak lenni, de ugyanazokat a hibákat követi el újra és újra. Az érzelmek helyett az érdekeket választja, és ez egyenes utat jelent majd a pusztulásába. Ravic végzete a politikai helyzete, az illegalitása. Végtelenül kiszolgáltatott helyzetben van, amit sokan ki is használnak. Elsősorban Durant, de Joan is. A lelke mélyén jó ember, de ha jót is próbál tenni másokkal, nem tudja véghezvinni. Erre nincs is jobb példa, mint amikor a hentesmunkát végző angyalcsinálót próbálja megállítani. Esélye sincs.

Mindkét olvasattal egy jól kidolgozott és gondosan szerkesztett történetet ismerhetünk meg. Én fogékonyabb vagyok a történelmi hangulatra, de lekötött az is, ahogy Ravic és Joan kapcsolata rohan az elkerülhetetlen végzetébe.

A karakterek, elsősorban Ravic gondosan vannak megrajzolva. Remarque nem bűnösöket és szenteket, hanem embereket akar megmutatni, akik hibáznak, küzdenek, pusztulnak.

A szöveg is minőségi. Néhol a leírások lassítják ugyan a cselekményt, de gyakran olyan eszmefuttatásoknak ad teret, melyek elgondolkoztató, mély gondolatokat tartalmaznak.

Nem egy boldog történet, le is tört kissé, de tartalmas.

 

A diadalív árnyékában - Mint történelmi románc: 85% hangulatos, tartalmas, mély karakterekkel, jó szövegezésben.

Szubjektíven: 60% cseppet depresszív, de találó megállapításokat, szép bekezdéseket rejt.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr2213821570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.