Minden napra egy könyv

Mieville: A város és a város között

2018. május 26. - BBerni86

Más világos, ikervárosos, rejtélyes, gyilkos után nyomozós.

Tyador Borlú felügyelő egy gyilkossághoz száll ki. Az eset rutinügynek tűnik, de nagyon hamar kiderül, hogy sokkal komolyabb kérdések vannak a háttérben. A meggyilkolt lány nem örömlány volt, hanem régészetet tanuló egyetemista. Az a terület érdekelte, amiért a városban ölni is képesek. Beszel és Ul Qoma ikervárosok, együtt léteznek, mégis külön. Két város, egymás mellett, teljesen elkülönülve. És van egy legenda, egy mese, mely szerint a két város között megbújik egy harmadik is, amely a háttérből irányítja a másik kettő életét. A lány ezt a város kutatta – csak nem nyomra is akadt? Borlú kénytelen átmenni a másik városba is, és olyan dolgokra nyílik rá a szeme, melyek átértékelik mindazt, amit a városokról tudott – és természetesen a gyilkosság is új megvilágításba kerül.

Próbálkozom Mieville regényeivel is, de ha őszinte vagyok, eddig csak egy volt, amire könnyű szívvel azt mondom, hogy tetszett. A Patkánykirály. Most itt a leghíresebb regénye, amit a belőle készült sorozat a_varos_es_a_varos_kozott.jpgbemutatójára az Agave ki is hozott – a borító különben a sorozatot idézi meg. (Gondolkodom is, a regény ismeretébe belekezdjek-e. Talán télre.)

A város érdekes egy regény. Nem tudom azt mondani egyértelműen, hogy tetszett, ha intellektuálisan sok mindent tudtam is értékelni benne.

Most nagyon eltalálták a borítóra írt méltatást, ennél jobbat ki se tudok találni. Mintha Philip K. Dick és Raymond Chandler szerelemgyerekét Kafka nevelte volna fel. A regény arcait ezzel a hármassal jól meg is lehet nézni.

Dick, hiszen egy olyan jövőbeli világba játszódik, amely nagyon más a mienkhez képest, de sok mindenre rá lehet ismerni benne. Plusz, itt sem a világépítés az első, hanem ahogy erre a világra az ember reagál. Dick is azt nézte, a hétköznapi emberre hogyan hat a vízió. (Azon jókat lehetne vitatkozni, melyikük világképe az ütősebb. Dick közelebb áll hozzám, én rá szavaznék, ha lenne ilyen verseny.)

Chandler, mert a sci-fi környezet mellett ez egy krimi is, amiben Borlú a hagyományos módszerekkel, a noir tipikus magányos farkasait felidézve jár az ügy végére. A nőkkel való kapcsolata, ahogy az igazságérzete végigvezeti az ügyeken, tényleg Chandler világa.

Kafka, és ezt a legnehezebb megfogni, mert ehhez ki kellene elemeznem, hogy él egymás mellett és egyszerre egymás ellen a két város. Beérem annyival, hogy olyan értelmetlen, kusza és összetett az egész, mint ahogy a Perben láttuk a bíróságot és a bürokráciát.

Sok tanulságot le lehet belőle vonni, és az emberi hitekről, elvakultságokról és önző motivációkról is van benne bőven anyag. Sokat agyaltam rajta, tetszene-e nekem egy ilyen világ. De nem tudom elképzelni. Azt a fajta keresztülnézést, amit a város szabályai és szerkezete megkíván, nem hiszem, hogy képes lennék produkálni. Bár ki tudja, az agyunk jó abban, hogy ne lássuk meg, amit nem akarunk…

A világépítése kiváló, jól kitalált. Ezt mutatja az is, hogy a fenti gondolatok futottak át rajtam. A karakterek, a két város, a filozófia minden mögött egészen pazar.

Tudom, a sci-fi nehezebben emészthető, mint pl. a fantasy. Próbálkozom. De ezt hiába tudtam értékelni, azt nem mondhatom, hogy tetszett is.

 

A város és a város között - Mint sci-fi: 75% elgondolkoztató, krimis panelek mellett végig filozofikus. Erős világépítés.

Szubjektíven: 35% akartam szeretni, de nekem nem ment. Jobb krimis vonal kellene…

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr4114004562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.