Minden napra egy könyv

Erdős: Még sincs vége!

Vedd már észre folytatása

2018. június 30. - BBerni86

Kamaszos, távkapcsolatos, szerelmes, félreértős.

Soma és Niki nagy nehezen leküzdötték a kommunikációs zavart, és összejöttek. Két hétig ők voltak a legboldogabb kamaszok Budapesten. Akkor viszont Soma szülei kitalálták, hogy elvállalnak egy állást Dél-Afrikában. A fiuk természetesen viszik magukkal, hiába Soma minden ellenkezése. Megígérik, várják egymást, és ott a net, a skype, kapcsolatban maradnak. Miközben kezelik barátaik zűrjeit is, Flóra is támadásba lendül. Még nem tett le arról, hogy szétszakítja a párt, és ő szerzi meg Somát. Kavar fotókkal, és mintha valóban az ég is összeesküdött volna a fiatalok ellen. Félreértés követ félreértést, és megint ott tartanak, mint tavaly. De most ki veszi rá őket, hogy beszélgessenek feltételezések helyett?

A Menő könyvek tavaly kezdte el kiadni az Ellenpontok sorozatát. Ifjúsági történeteket jelentetnek meg, egy jó könyvnyomtatási ötlettel: a regény első fele az egyik karaktere, a másik a másiké, akivel valamilyen konfliktusa van. Középen pedig ott volt a történet vége, melyet az olvasónak kellett még felvágni is! Tulajdonképpen egy történet, de két szemszögből megírva, közös véggel. Nekem bejött.meg_sincs_vege.jpg

Erdős Zsuzsanna könyve is azok közé tartozott, melyek elég nyitott véggel bírnak ahhoz, hogy folytatható legyen a történet. Valószínűleg fogyhatott is, mert már itt is van a folytatása. Onnan, ahol a múltkor abbamaradt.

Már a kötet kézbe vételekor kicsit csalódott voltam azért, mert ez már nem az Ellenpontok sorozat hagyományai szerint van nyomtatva. Nincs két külön regény összefűzve, és a közepét sem vághattam fel. Ha már egyszer ez a sorozat védjegye, most miért más?

Pedig a cselekményben megtartotta Erdős a kettős elbeszélőt, akiket váltogat is egymással. Egy fejezet Soma, egy fejezet Niki. Nem mindig, de elég gyakran ugyanazt a szituációt veszi végig velük, csak a saját szemszögükből. Olvasható, érthető, igazából nem kellene ezzel, hogy bajom legyen, de annyira szerettem az Ellenpontok formáját eddig…

A cselekményt nézve egy tipikus tini történet, de tényleg kamaszos és elég reális. Elhittem a szereplőket, a helyzeteket. Tetszett, ahogy az egész kommunikációjuk megjelenik. Mert írnak is, neteznek, és ez is benne van, nem csak az elbeszélés és a párbeszédek. Fel tudja dobni a szöveget, hogy nem csak a klasszikus formátumot tartalmazza, hanem helyenként felugrik egy chat, és azon futhatunk végig.

Kellenek ezek, hogy a fiatalabb olvasók is magukénak érezhessék. Nyelvileg talán kevesebb így az értéke, de jobban visszaadja az élőnyelvet. A formát leszámítva marad a köznyelvnél, úgyhogy még akár merészebb is lehetett volna. Emoji, rövidítések, miegymás. (Ha már ennyire a nyelvet nézem, azért kicsit bántotta a fülem, ahogy az angol teljesen magyarosítva lett. Simán beletettem volna angolul, csillaggal alul a magyar fordítást, akinek szüksége van rá. Nem sok ilyen rész volt benne, különben is. Brian max.)

Ugyan a problémaköre sokszor nagyon gyerekes, de benne van a kamaszos lendület. Így toleráltam akkor is, ha tulajdonképpen csak kommunikációs gondot kellett megoldani.

Ugyan nem Niki és Soma történetének folytatása érdekelt volna az eddigiek közül legjobban, azért hozta a kötelezőt és jó volt. Most reménykedhetek, hogy a „Muszáj” is folytatódjon.

 

Még sincs vége - Mint ifjúsági: 85% nagyon kamaszos a sztori meg a szereplők is, de pont ez volt a cél.

Szubjektíven: 70% tetszett a forma, a cselekmény egyes elemei is, de igazi dráma nincs.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr5714083045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.