Szolgás, képességes, alternatív történelmes, társadalmat változtatós.
Nagy-Britanniában kétféle ember él: vannak a Különlegesek, akik képességgel születnek, és az ország nemességeként mindent a kezükben tartanak. Vannak az átlagos emberek, akiknek 10 évig szolgálniuk kell a nemeseket, mindenük feladva. Abi egyszerű, de okos lány, aki bármelyik orvosi egyetemre mehetne, de el kell halasztania a terveit. A családja, öccse és húga a szüleikkel egyszerre akarja leszolgálni a 10 évüket. Együtt maradhatnának, és a borzalmas gyárak helyett a nemes Jardin család szolgálói lennének. De Luke nem tarthat velük, a család az utolsó pillanatban visszaküldi, és egy gyárba kerül. Abi sajnálja is az öccsét, de a Jardin birtokon egyre jobban belegabalyodik a játszmákba. Míg a kedves Jenner elnyeri a szívét, Silyen nagyobb játszmába kezd, és Luke egy lázadás szívébe csöppen.
Legszívesebben elkezdeném összeszedni, milyen sikertörténetekből lett összerakva, csak azoknál gyengébb minőségben. A világképe nagyon emlékeztet arra, amit a Szolgálólány meséje is hoz. De van benne az Éhezők viadala rendszeréből is. De kár is ezen agyalnom, mert sajnos mindig arra lyukadok ki, hogy ami eszembe jut róla, jobb ennél a regénynél.
A cselekmény kedvesen fogalmazva is minimális és érdektelen. Vic James sorozata első kötetében a világépítéssel foglalkozik, és a karakterek közti viszonyok vázolásával. Bár vannak ötletei, az alternatív történelmi vonal még tetszett is, összességében kidolgozatlannak érzem e Britanniát. Sok minden csak lóg a semmibe, és indokolatlanul történnek az események – sok minden direkt rejtélyes is, de ennél több válasz kellene! Vagy izgalmasabb cselekmény. Mert úgy világot építeni, hogy sok a szürke folt, míg az események alig zajlanak… így csak unalmas tud lenni. Még a YA sztorikban kötelező szerelmi szál is vérszegény végletekig egyszerű karakterek között.
Ha már karakterek és szerelmi szál. Sokat elmond rólam, hogy a három testvér közül nekem ki volt a befutó. A legidősebb, aki erőszakos, örökös, és ellentmondásos érzelmeket produkál? A középső, aki kedves, okos és rendes? Vagy a legfiatalabb, akinek csavaros az észjárása, ármánykodik, és mintha szociopata jegyei is lennének a hatalma mellett? Abi úgy jellemezte, hogy túl ijesztő, hogy bármit is érezzen iránta. Nekem meg simán ő lett a kedvencem. Jellemző – már meg se lepődöm, hogy nekem a szociopata lángelme a gyengém.
De tényleg, ő az egyetlen, aki izgalmas figura! Gavarról keveset tudni meg, az is zavaros. Képes volt megölni a szerelmét, de a közös lányukat már szinte betegesen szereti. Jenner túl jó, neki hibája sincs. És végül Silyen, aki benne van egy nagy játszmában, akiről keveset tudni, mert rejti a lapjait, de nem fél átgázolni senkin.
Talán az is a regény baja, hogy gyengék a karakterek. Ali tudok valamit mondani akár a Jardin testvérekről, akár a többiekről. Mindenki egyszerű, Silyen kivételével, egyetlen sarokponttal. Abi különösen semmilyen figura, hiába ő a főszereplő. Ő aztán nem az a YA hősnő, aki erőre talál és mindenkit megment. Olyan semmilyen!
Sajnos, megírva sincs úgy, hogy feledtesse velem a hiányosságokat. Nem mesélős a történet, nem ragadt magával, színtelen.
Nekem ez a kötet nem tetszett, a zsánerben tucatnyi sokkal jobb is van.
Aranykalitka - Mint YA: 40% vannak benne jó ötletek és karakterek, de ez csak bevezető, kidolgozatlan.
Szubjektíven: 30% egy karakter és intrikái érdekeltek – a nagyja teljesen érdektelen. Untam.