Minden napra egy könyv

Baccomo: Anna éppen hazudik

2018. július 24. - BBerni86

Technikás, titkos, hazugságos, kutatós.

Riccardo kutató, aki az emberi viselkedéssel foglalkozik. A legutóbbi állása pont a legjobbkor talált rá: az apja meghalt, a barátnőjéről kiderült, hogy rendszeresen csalta. Az új kutatás segített túlélni. Plusz, itt ismerte meg Annát, aki a csapat egyetlen női kutatója lett. Eleinte nem tetszett neki a lány nőként, de a közös munka alatt közel kerültek egymáshoz, és pár hete titkos kapcsolatba élnek egymással. Egy este Riccardo kap egy ingyenes, új programot a telefonjára. Telepíti, de egyszerre nem észleli a változást. Majd rájön, a program egyfajta hazugságvizsgáló. Ahogy írnak neki, kijelzi, igazat vagy hazugságot üzentek neki. Eleinte nem akar hinni a szemének, de ahogy teszteli a programot, ráébred, igaza van a gépnek. Még fejlődik is: az igazságot is kiírja a kapott hazugság helyett. Riccardo ennek fényében vizsgálja a kapcsolatait, bár a program további fejlődése már anna_eppen_hazudik.jpgfenyegető.

Bár nem a kedvenc zsánerem, tény, hogy a sci-fi az egyik legszínesebb. Előremehet évezredeket az időben, vagy csak a közeli jövőbe kalandozik. Szerepelhetnek benne robotok, génmanipuláció, űrlények, ember teremtette vagy másvilági szörnyek. Végtelen a paletta: lehet tudományos, kalandos, szerelmes, filozófiai és még sorolhatnám.

Ami engem a legjobban le tud kötni, egy-egy kivételtől eltekintve, az olyan történet, ami a nem túl távoli jövőben játszódik, és a technikai fejlődés veszélyeire hívja fel a figyelmet. Pontosan az, amit a tévében a Black mirror sorozat bemutat. Ezt most azért emlegetem fel, mert az Anna éppen hazudik is beleilleszkedik a sorba.

Képzeljük el a programot, ami felfedné a hazugságokat, amiket el akarnak hitetni velünk! Kicsit, nagyot, mindent! Hova vezetne egy ilyen program? A regény ezzel foglalkozik, és nekem akaratlanul is eszembe jutott az Agymenők azon része, amelyben Sheldon kapott egy eszközt, mely értelmezte neki az emberek arckifejezéseit és gesztusait. Eleinte ott is jónak tűnt, ahogy a regényben is, de aztán mindkettőben eljutottak oda, hogy vannak hazugságok, melyeket békében kell hagyni.

Nekem ez volt a regény legfontosabb tanulsága. Nincs, és nem is lehet teljesen őszinte ember a világon. Ferdítünk, elhallgatunk, túlzunk, kiszínezünk, hazudunk dolgokat. És vannak köztük nagyon természetesek, ezek már a mindennapjaink része. Ha elkezdünk helyettük őszinték lenni, valami kisiklik. Képzeljétek csak el, ha egy „Hogy vagy?” kérdésre mindig, mindenki őszintén felelne!

A regény alapötlete tehát jó, megmozgatta az agyam.

Sajnos, a cselekmény és a karakterek már ennyire nem nyerték el a tetszésem. A cselekmény lassú, és nem sok minden történik. Ha azért nem is unalmas, az izgalmas jelző sem illik rá. Nincsenek olyan karakterei, akiket engedett volna a történet megkedvelni.

Egy csavarral igyekezett a szerző az egészet feldobni, ami még tetszhetett volna is, ha másként írja meg. Azzal, hogy a mindentudó elbeszélő direkt elferdíti a történéseket, becsap, hogy a végén az igazság még döbbenetesebb legyen, én rosszul éreztem magam. Oké, hogy mindenki hazudik, de még a szerző is az olvasóinak? Ez kifejezetten rosszul esett.

Ugyan a témában látok lehetőséget, de a kibontása nem nyerte el a tetszésem.

 

Anna éppen hazudik - Mint sci-fi: 60% érdekes alapötlet, gyors fejezetek, gondolkoztató. A cselekmény kevesebb.

Szubjektíven: 40% az elbeszélő húzásai nagyon nem tetszettek, a cselekmény se az igazi.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr714130399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.