Minden napra egy könyv

Rés a valóság szürke szövetén

SF antológia

2018. július 25. - BBerni86

Tudományos kérdéses, ufós, fejlődős, jövőbeli.

A férfi a családjával síelni ment. Korábban remek síelő volt, de mióta családja van, veszélyes pályákon nem kockáztat. Egy itt megismert férfi ad neki egy szemüveget, mely feldobja a könnyű pályát is, de az események nem várt fordulatot vesznek. (Síkaland) Nem értették, az irodalomba szerelmes fiatalember miért szaporodásbiológusnak tanult. Nem tudhatták, hogy éppen az irodalom utáni szenvedélye hozta erre a pályára. Titkon újrateremtette József Attilát, négyszer is. (A lélek mérnöke) Katonának képezték ki, idegen lényekkel harcolt. Mindig tudta, egyszer halni is így fog. Most pedig eljött a nagy csata ideje. (Utazó helyőrség)

Kínlódni szoktam azzal, hogy egy antológia néha annyira vegyes felvágott, hogy míg egyes történeteket imádok res_a_valosag_szurke_szoveten.jpgbenne, mások nagyon nem találják el az ízlésem. Ritka, ha olyan kötet akad a kezembe, amibe nem tudok rábökni egy történetre se, hogy az nagyon nem kellett volna. De vannak azért ilyenek is.

A Rés a valóság szürke szövetén is nagyon közel esik ehhez a kategóriához, pedig nem egy könnyen emészthető zsánerbe mozog. Sci-fi, ráadásul azzal a koncepcióval, hogy a mai tudomány egy-egy elméletét, kérdését dolgozza fel minden történet. Vagyis, volt számomra kockázati tényező: nagyon elvont, nagyon tudományos, esetleg érthetetlen a számomra.

Ehhez képest azt vettem észre, hogy remekül szórakoztam. Volt egy olyan feldolgozása a Schrödinger macskájának, hogy aki eddig nem értette a tételt, most megértheti. Volt szó klónozásról, idegen civilizációkról, mesterséges intelligenciáról, Istenről, az elmekutatásról, és minden egyes novellából ide húzhatnám a maga témáját. Tetszett, hogy tényleg olyan problémák, ötletek vannak benne, melyek nem is elképzelhetetlenek.

Ehhez hozzájön az is, hogy a történetek nagyja, miközben kipipálja a fent leírt tudományos kérdést, kalandos és mozgalmas cselekménnyel is rendelkezik. Nem jellemző a kötetre a filozófiai, elmélkedős novella, amely nem is hiányzott nekem. Így élvezhettem kalandokat, érdekes felvetéseket, anélkül, hogy egy-egy témába tudományos mélységekig merülnöm kellett volna. Játékosan tanított, elgondolkoztatott, nem várt el tőlem komoly fizikai előismereteket, amelyek szintén könnyítették a befogadást.

Díjaztam azt is, ahogy a többség ki van hegyezve egy csavarra. Bűn lenne ezeket lelőnöm, így csak annyit mondok, gyakran nem is arról olvasunk, amit gondolunk. A végén csavar egyet úgy több szerző, hogy minden korábbi elméletünket kicsavarja. És ez jó móka.

Érdekelne, kinek melyik történet mond majd a legtöbbet. Bennem az maradt meg nagyon, amelyben az irodalomrajongó újrateremti József Attilát, és kénytelen arra a következtetésre jutni, hogy a művészi zseninek kell a szenvedés is. Úgy értelmezi Petőfit, József Attilát, ahogy nekem még nem jutott eszembe – főleg Petőfit. De van benne valami.

Gyakran maga a szöveg is tetszett. Ahhoz képest, hogy minden történet más szerző tollából született, van egy egységes hangulata és miliője a kötetnek. A szerkesztő a munkájáért megérdemel egy vállon verést minimum, mert könnyen váltottam a történetek között, nem vesztem sem el a kötetben, nem untam bele sem.

Határozottan tetszett nekem ez az antológia, biztos lesz, amit majd újraolvasok belőle.

 

Mint sci-fi: 90% változatos, kalandos, és elgondolkodtató. A koncepció megoldásai ötletesek.

Szubjektíven: 95% nagyon bejött, ahogy továbbgondolták a tudományt. A csattanók ütnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr5914130405

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.