Minden napra egy könyv

Arden: A medve és a csalogány

Az északi erdő legendája 1.

2018. augusztus 11. - BBerni86

Mesés, varázslatos, testvéres, jó és rossz összecsapása.

A lány az erdőből érkezett a kastélyba, mágia lengte körbe. A Rusz hercege beleszeretett, feleségül vette, de a nő a_medve_es_a_csalogany.jpgragyogását az udvar megtörte. Egyetlen lányát messze északra adták férjhez, tartva az anyja vérétől. Marina és Pjotr egymásba szerettek, négy gyermeket neveltek szeretetben. Ám egy fagyos télen Marina egy ötödik gyermeket vár, egy kislányt, akiről mindenki érzi, hogy anyja életébe kerül majd az érkezése. De Marina nagyon akarja őt, akiben az anyja vére folyna tovább. A kis Vaszilisza valóban örökli a varázst, akit már gyermekként kinéz magának a halál/fagy démona, Morozko. Gonosz bátyja, a Medve éledezik, és kelleni fog a lány ereje, hogy szembeszállhassanak vele.

Megvannak azok a mesék, melyeket leggyakrabban ültetnek át modern formába. A Hamupipőke, a Hófehérke, a Szépség és a Szörny. Mondhatni, a Disney klasszikusok kapják az újabb és újabb életeket. Néha azonban felbukkannak olyan gyöngyszemek, mely mernek valami mással is megpróbálkozni a műfajon belül.

Katherine Arden írt egy bűbájos tündérmesét, mely az orosz mesék világát idézi meg. Amely egyszerre mese, de fantasy is. Így annak is kielégítő olvasmány lesz, aki a gyerekkorát igyekszik visszaidézni a mesékkel, míg a fantasy kedvelők sem fognak csalódni.

Képes összerakni a történetet úgy az írónő, hogy egyszerre legyen mese és nagyon valóságos is. Jól működnek az orosz téli életet bemutató részek, az udvarház élete, miközben a mese is bontja mellette szárnyait. Orson Scott Card Bűvölete és Cornwell Excalibur trilógiája óta kevés ilyen jó mixet olvastam – ez tőlem nagy dicséret, a zsánerben a Bűvölet a nagy kedvencem. Ez annyira nem jó, de közel van hozzá.

A cselekmény is őrzi ezt a kettősséget: egyszerre izgulhatunk, hogy a birtok és lakói sorsa jól alakuljon, olyan hétköznapi nehézségek közepette, mint a kemény tél vagy a megszállott új feleség érkezése, vagy egy túlzottan buzgó pap ténykedése. És a mágikus veszedelem miatt, ami a kötet végére lassan átveszi a fő szál helyét.

Nagyon nem akarom lelőni a mese poénjait, de imádtam, ahogy az ősi szellemek és démonok láthatatlanul körbevették az élőket, és segítettek vagy büntettek érdem szerint. Tetszett, ahogy a két kegyetlen testvérpár a háborúját vívja, melynek kimenetele majd Vászja döntésén múlik. Arden arra is odafigyelt, hogy rejtélyes legyen. Mivel nem titok, hogy ez sorozat lesz, bőven marad annyi kérdés, hogy legyen kedvük visszatérni az északi erdőbe.

Szerettem a mese karaktereit, akik egyszerre voltak a középkori világ jellegzetes figurái és meseszereplők is. A kedvencem talán Morozko, akinek legalább annyi tragédiát sejtek a múltjában, mint amennyire félelmetes tud lenni az emberek szemében. Hiába, ez a karakter a gyengém: akit el lehetne adni gyilkos szörnynek is, de meg nem értett hősként is működik.

Kalandok vannak a történetben, varázslat, miközben a mindennapok is elhozzák a maguk izgalmát. Mindkettő irány tetszett, így együtt meg különösen jók.

Arden jó mesélő, akinek egyaránt jól állt a tündérmese és a történelmi környezet is. Színes a szövege, láttatja a szereplőket és a cselekményt, kifejezetten szerettem olvasni.

Jót tett a lelkemnek. Aki szereti a mesés, jó sztorikat, ezt érdemes elolvasni!

 

Mint meseregény: 85% erős mesei gyökerek, színesek a szereplői, érdekes és bájos, drámai is.

Szubjektíven: 95% imádtam, ahogy a mesék és a történelmi környezet keveredik, tetszett.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr9014174359

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.