Minden napra egy könyv

Bourne: Normális vagyok?

Spinster Club 1.

2018. október 03. - BBerni86

Barátnős, szerelmes, betegséges, középiskolás.

Evie csak normális szeretne lenni. Már elege van abból, hogy mindig ő a beteg és különös lány. Kényszerességét már kikezelték, Evie már azon dolgozik, hogy a gyógyszereket is elhagyhassa és visszamegy a középiskolába is. Barátnőket szerez, és szeretne egy barátot is – szerelmesnek lenni, ahogy egy normális lány. Ethan azonban már az első randevún berúg, és más lánnyal megy szobára. Oli szimpatikus, de róla kiderül, hogy agora fóbiában szenved. Evie maga is meglepődik rajta, hogy Jane (egy barátnője) barátjának egy haverja tetszik meg neki. Guy normalis_vagyok.jpglenne az igazi? És miért tér vissza a betegsége? Szerencsére a baráti társasága mellette áll, és szembenézhet mindazzal, ami jön.

Az ifjúsági regényeknek, főleg a lányos témájúaknak biztos piaca van nálunk is. Próbálkoznak is a kiadók sorozatok indításával, aztán vannak sikertörténetek, és félbehagyott sorozatok is akadnak szép számmal. Hamarosan kiderül, a Spinster Club melyik kategóriába fog tartozni. Ha jön a teljes sorozat, a klubtagok alapján 2-3 regény még simán benne van.

De milyen ez a kezdet? Nagyon kamaszos, éreztem is, hogy ebből azért már kinőttem, ha szeretem is az ifjúsági irodalmat. Ez a kamasz vonal, a nagyon kamasz vonal, ami hangnemében és komolytalanságában is már távolabb van tőlem. 15-16 évesen tetszett volna.

Komolytalansága: igazából elég sok drámai dolog akad benne. Főleg a lány betegsége, és ennek hatása a családjára. De nincs rajta igazi súly. Azzal se tudott megütni, amikor Evie újra az OCD rabságába zuhan, és fehérítővel akarja lemosni magáról Guy kéznyomát. Pedig nagyon drasztikus jelenet, de nem drámai mégsem.

Talán fakad ez a regény stílusából is, amit különben az erősségei közé sorolnék. Vidám, hangulatos, igazán cserfes csajos. Ha nagyobbaknak szólna, erre mondanám, hogy strandkönyv. De kamaszkönyv. Nem szoktam, de most kiemelem a fordítót is. Kalapos Éva ültette át magyarba, és kiéreztem belőle az írónő hangját is. Amit különben szeretek, és a regényt is ez olvastatta velem. Csak saját munkáiba megvan a kamaszos fájdalmas hangulat is, ebben nem volt.

Azért témáiban szépen jönnek a kamaszos, lányos témák. Önmagunk elfogadása, és a mostani divatnak megfelelően a girl power mozgalom. Ahogy megismertük Guy-t, és Evie helyesnek látta, de ellenszenvesnek, már Ethan idején is arra tippeltem, kétfelé mehet a történet. Lányos happy end és szerelem Guy oldalán, vagy ő is csalódás lesz, és Evie a saját erejére kell, hogy rátaláljon, fiúk nélkül. Eltaláltam, az erősebb tippem nyert, de nem árulom el, melyik volt az. Akkor miért olvasnátok el?

Igen, ez is a bajom, most rájöttem: hiába lehetne jó kamaszos fájdalmas, nagyobbrészt kamaszos szerelmes regény. Evie annyira a fiúkba próbál kapaszkodni, hogy az már beteges. Ez a rajongó, teljes lényét beleadó, elvakult kis kamaszszerelem mai agyammal már nagyon mesének látszik, pedig kamaszként tényleg tud így szeretni az ember. Nosztalgikus is lehetett volna, de most inkább csak idegesít.

A karakterek között Evie a kidolgozott, a többiek csak vázlatos figurák.

Egyszer el lehetett olvasni, de pl. a DAC sorozat (Kalapos sorozata, mellesleg) jobb.

 

Bourne: Normális vagyok? - Mint ifjúsági: 70% a stílusa könnyed, szórakoztató. Érint komolyabb témákat is, de love story.

Szubjektíven: 50% a szövege olvastatta, de maga a cselekmény nem kötött le. Tipikus csajos.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr8614278091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.