Minden napra egy könyv

Swanson: Az üvegerdő

2018. december 04. - BBerni86

Titkos, eltűnt személyes, házasságos.

Angie az 1960-as években boldog feleség és anya – a férjével kint élnek vidéken, a kisfiuk tündéri, és bár a férje jó pár évvel idősebb nála, Angie imádja Pault és érzi a férfi szerelmét is. Békéjük Ruby telefonhívása zavarja meg: az apja, aki Paul bátyja, öngyilkos lett, és a lány anyja eltűnt. Elutaznak a lányhoz, akit a rendőrség szinte gyanúsítottként kezel. Azt hiszik, Silja ölte meg a férjét, megszökött, de a lány tudja, hova. Miközben Angie egyreaz_uvegerdo.jpg mélyebbre ássa magát a család életében, rá kell jönnie, mennyire keveset tud a férjéről, a családjáról és a múltjáról. A Glass család titkokkal teli, és talán ő sincs biztonságban, ahogy a kisfia sem. Talán a férje sem az, akinek gondolja.

Lassan már szinte elvárom, hogy a Gabo thrillerek jók legyenek. Ha nem is tetszenek igazán, minőséget képviseljenek. Most sem kellett csalódnom, ha Az üvegerdő nem is pontosan olyan thriller, amit letehetetlennek tartok.

Amit Cynthia Swanson regényéről azonnal meg kell jegyeznem, hogy nem tisztán thriller. A jelen eseményei, a vezető szál az, de nagyon erősen jelen van a romantikus regények zsánere. A történetet több elbeszélő szemszögéből ismerhetjük meg, több idősíkból, és mások is ezek a részek. Angie története egy boldog véget ért szerelmes történetnek indul, a boldogan élnek, amíg meg nem halnak stílusban. De aztán ez lesz a thriller ág, amiben a nőnek mindent meg kell kérdőjeleznie, és egyre fenyegetettebb helyzetbe is érzi magát. Ruby ezt a vonalat erősíti fel, akinél érezzük, hogy valami nem stimmel, hogy valami nagy titok lappang a múltban, de a jelenben is. A harmadik szál pedig elmenne egy kosztümös, romantikus regénynek. A II. világháború a kiindulási pontja, melyben a helyes lány és a jóképű katona egymásba szeretnek. Csak aztán nem a mesék szerint alakul a történet. Nem akarom a poénokat lelőni, de végig követhetjük Silja és Henry házasságát a kezdetektől a végig, nem kevés szerelemmel, fájdalommal, és a végére kibomló titokkal.

Tetszett, hogy keveri a zsánereket, és folyamatosan változott, melyik szál tetszik a jobban. Az elején Angie története kötött le, aztán Silja fogott meg. Mégis, a végére nagyon nem tetszett, ahogy átvált thrillerbe, és nagyon hamar feloldja a feszültséget, és szinte a semmiből előkapja a megoldásokat. Mondhatni, mindenki megkapja a még élők közül, amit érdemel, de akkor is maradt bennem hiányérzet. Nem a zárás, hanem ahogy a végpontba eljutottunk.

Nagyon női az is, hogy a cselekményt végig érzelmi oldalról közelíti a szerző, ezzel a femi-thrillerek világába is kirándulva, egy kis családon belüli erőszak témával dúsítva. Fontos az is, ami történik, de mindig fontosabb, hogy a három nő mit és hogyan érez, hogyan dolgozza fel az eseményeket. Sokat lelkiznek, de nem nyavalyognak, ezért jár a piros pont.

Azért is, hogy egyetemessé teszi a történetet. Ugyan a II. VH utáni években játszódik, mai történet is lehetne. Az összes karaktere, a helyzetei annyira emberiek, hogy teljesen mindegy a környezet. Ugyanúgy el tudnám képzelni az iraki háború után, napjainkban, de egy sci-fi csillagközi háború utáni világban is.

Összességében, nekem kicsit túl sok volt a lelki rész, a zsánerek közti ugrás a végén túl éles, de egyedi és érdekes regény lett, ami a romantikus, de a femi-thriller olvasóknak is tetszhet.

 

Swanson: Az üvegerdő - Mint thriller: 65% keveredik a női romantikus regény zsánerrel, lélek és érzelemben erős.

Szubjektíven: 55% hullámzott, mennyire tetszett. Elég éles a váltása a család és a thriller közt.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr9514419872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.