Minden napra egy könyv

Akszjonov: Moszkvai történet

2019. január 26. - BBerni86

Családos, történelmi, zsarnoki rendszeres, háborús.

A Gradov család régi, tiszteletnek örvendő dinasztia. Fiai hagyományosan orvosnak mennek – a jelenlegi moszkvai_tortenet.jpgcsaládfő, Borisz is nagy tekintélyű sebész, akinek a politikai vezetés is elismeri a képességeit. Ám pont a párt lesz az, aki megmérgezi a férfi életét: asszisztálnia kell egy műtétnek álcázott gyilkosságban, mellyel Sztálin tüntette el a politikai nemezisét. Gyermekei is birkóznak a rendszerrel: Nyikita katona lesz, aki túl sok borzalmat látott, de hű maradt a családhoz és nemzetéhez. Hálából munkatáborba kínozzák, míg a II. világháború náci fenyegetése miatt vissza nem helyezik a helyére. Az ő fia, IV. Borisz szintén a sereghez csatlakozik, és szintén a rendszer képmutatásaival szembesül. Kirill, a második fiú hithű kommunista, és mégis a GULAG foglya lesz. Nyina, a húguk forradalmi eszmék rabja, majd elismert költőnő lesz. Mindannyian próbálnak boldogulni a sztálini csizma tiprása alatt is.

Nehéz pár sorban összefogni egy olyan család- és történelmi regény cselekményét, ami közel 40 év eseményeit öleli át, ami alatt 3 generáció sorsát is nyomon követhetjük. De talán nincs is szükség rá. Ennél a regénynél legalábbis nem. Mert inkább történelmi, mint családregény.

Igen, a Gradov családtagok vannak a középpontban, minden esemény valamelyikük életében is nagy nyomot fog hagyni, és részt vesz az eseményekben – vagy elszenvedi azokat. De nem éreztem úgy, hogy bármikor is előrébb való lett volna a szereplő élete, mint a történelem. Sőt! Számomra olyan volt ez a regény, mintha a család azért kellene, hogy a történelem viharait és nehézségeit személyessé tennék csak, hogy átérezhetőbb legyen mindaz a kettősség és elnyomás, szenvedés, elnyomás, ami a sztálini rendszerben megtörtént.

Mert ez a regény annak a rajza, hogy milyen volt ez a Szovjetunió. Ahol mondvacsinált okokkal mehetett a börtönbe és fogolytáborba, ha nem egyenesen a kivégzőosztag elé bárki, aki nem volt szimpatikus. Bűnösnek lenni nem is feltétel. Ahol a politikai vezető kamasz lányokat raboltathat el az utcáról, hogy aztán bedrogozva a háremében kihasználja őket. Ahol a politikai rendőrség félholtra ver.

Nem is könnyű olvasni ezt a kötetet, mert ugyan regényes és kalandos, de tele van borzalmakkal. Akszjonov odafigyelt rá, hogy a rendszer teljes képét megfesse. Ugyanúgy elvezet a vezetés luxus körülményei közé, a dekadencia fellegváraiba, mint a legmélyebb nyomorba és a kínzókamrák sötétjébe.

A szereplői nem kategorizálhatók olyan egyszerűen, mint a hősök és gonosztevők halmazai. Ennél sokkal jobban felépítettek és árnyaltak. Némelyikük nemesebb a többinél, más esendőbb. De mindegyikük emberi. Akszjonov odafigyelt rá, hogy a jellemük a cselekmény következtében alakuljon. Vegyük csak Nyikita és felesége, Veronyika kapcsolatát! A nő szép volt, szeretett is tetszeni. Szerették egymást, jól éltek. Majd Nyikita börtönbe került, és a nőt is elvitték. Amikor szabadulnak, és újra találkoznak, rá kell jönniük, hogy ami köztük volt, azt is prostituálta a rendszer. Mert Veronyika széttette, amit kellett, hogy a lágerben is jó élete legyen. A férje pedig ezt nem tudja elfogadni, és mindketten másokhoz menekülnek. Régi elveket dobnak el, változtak, igyekeznek boldogulni.

Bár helyenként szerettem volna, ha nem ennyire a történelemnek van minden alárendelve.

 

Akszjonov: Moszkvai történet - Mint történelmi: 90% a sztálini rendszer komplex rajza, a sorsok is a történelemhez kötődnek.

Szubjektíven: 80% képszerű, borzongató. Néha a szereplők jobban érdekeltek volna a kornál.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr4414588526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.