Minden napra egy könyv

Teller: És boldogan éltek…

2019. február 23. - BBerni86

Mesés, életutas, kosztümös.

Agnes most a kastélyban él két lányával, hálás a sorsnak. De a fülébe jutnak, milyen hírek terjednek. A népnyelv gonosz mostohává faragta, a lányait csúfságokká, akiktől Henrik herceg mentette ki Ellát, a gyámleányát. Már most mesévé alakul Elfilda története és házassága, amiben nekik jut a gonosz szerepe. Így, leginkább csak es_boldogan_eltek_1.jpgmagának, papírra veti a történetét. Elmeséli, hogyan született egy szegény paraszt kisebb lányának, akit anyja halála után mosónőnek adtak. Keményen dolgozott, és a zárdában elcsábult az apátnő gyámoltjától. Mikor terhes lett, mennie kellett, de feltalálta magát kint. Míg Fernan az apátnő ügyeit intézte, ő felfejlesztett egy sörözőt és jól gazdálkodott. Férje halála után újra cselédnek kellett állnia, és a kis Elfilda dadája lett, akinek nemes apja feleségül is vette a neje halála után. A kis Ella gyönyörű lánnyá serdült, akit Agnes igyekezett az életre nevelni. Senki nem gondolta, hogy majd a király egyik fiának szeme akad meg a lányon, és elindul Hamupipőke meséje.

Már az elején volt egy nagy, pozitív meglepetésem. Ha ennyire átírnak egy mesét, és szemszöget váltunk, akkor fordulni szoktak a szerepek is. Pl. olvastam olyan Hófehérkét, melybe a gonosz mostoha igazából egy nemes hölgy volt, aki gondos királynőként igyekezett óvni a vámpír Hófehérkétől a királyságot, aki többek közt apja haláláért is felelős volt.

De Danielle Teller nem fordítja ki ennyire az eredeti mesét. Itt nem lesz a jó a gonosz mostoha, és Hamupipőke se ármánykodó rossz. Sokkal finomabb, de izgalmasabb is, amit ő írt meg. Egy olyan verziót, melybe valósan vannak ott a mese elemei, amikből aztán a népnyelv mesét faraghatott. Mintha egy reális, középkori történet lenne, amit aztán később mesésítenek. Közel olyan jó lett, mint amit Cornwell tett az Arthur mondakörrel. Mintha a mese mögötti valóságra látnál rá, nekem nagyon tetszett is. Plusz, szerintem az is mindig izgalmas, hogy jön létre egy mese.

Egy példát mondok: a kis Ella a szép, új ruháit is leszórta, hagyta elmocskolódni. Ezért egyetlen napra Agnes a mosónő mellé rendelte, hogy megtudja, milyen a házimunka, amit a cselédeknek miatta kell végezni. Ebből lett az a mese, hogy cselédként dolgoztatta a lányt.

Ha megfosztjuk a mesei utalásoktól a kötetet, akkor is egy izgalmas, szinte történelmi regényt kapunk. Amiben van egy nő, akinek többszörösen hátrányos helyzetből kell boldogulnia az életben. Szegénynek születik, és a gazdagok mindig ki tudják ezt használni. Sokkal érzékletesebben és átélhetőbben megismertem ebből a regényből, mit jelentett a hűbéresi rendszer, mint a történelem tankönyvekből. Életszerűbb, átélhetőbb.

Agnes, Elfiba – becenevén – Ella alakjában is érdekes női alakokat rajzolt meg a szerző. Megfosztja őket a mesés egyszerűségtől, sokkal összetettebb és emberibb alakok lettek. Nagyon jó lett, pl. ahogy Agnes tisztességgel neveli a férje lányát, miközben szeretni mégsem tudja: mert mindig van benne egy tüske, hogy a lánynak túl sok minden megadatott. Már kislányként is gyönyörű, gazdag úr lánya is, míg saját lányai a paraszti sorstól és a külsejük miatt is hátrányba kerültek. De eredeti Ella jelleme is.

Jó a szövege, kifejezetten olvasmányos és van humora is. Jó volt olvasni.

Határozottan tetszett ez a kötet, simán többször olvasható is.

 

Teller: És boldogan éltek… - Mint meseregény: 85% okosan realizál, és hihető hátteret ad. Jó karakterek, olvasmányos.

Szubjektíven: 90% tetszett, mennyire arányos. Nem teljesen átír, csak racionalizál. Korrekt.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr3114639210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.