Minden napra egy könyv

Hunter: Sötétben

Adam Fawley 2.

2019. április 20. - BBerni86

Nyomozós, emberrablós, eltűnt személyes.

Nyugodt napnak indult, de hamar lett belőle nagy káosz, és egy olyan bűntettre derült fény, ami a sokat látott nyomozók idegeit is felborzolta. Egy bankár az újonnan vett háza pincéjét akarta rendbe tetetni, de ahogy a sotetben.jpgmunkások belekezdtek, a szomszéd pincéjére nyílt meg egy átjáró. Ott egy haldokló, kiéhezett nő és egy kisfiú várt a halálra. A gyerek 2 év körüli, beszélni se tud még, zaklatott. A nő élet-halál között lebeg. A ház egy szenilis, idős emberé, aki már magára sem tud gondot viselni. Ő rabolta volna el, és zaklatta a lányt, majd szánta halálra? Ahogy Fawley és társai átvizsgálják a helyszínt, rádöbbennek, egy korábbi eltűnés megoldása is itt lehet. Miközben az ügy egyre meglepőbb csavarokkal szolgál, Fawley kénytelen magánélete tragédiájával is szembenézni, és más nyomozók is küszködnek.

Divat lett a szenvedés a krimikben? Mert azt már megszoktam, hogy a skandináv krimik nyomozói kivétel nélkül törött és sebzett emberek. Harry Hole részeges, okozott egy halálos balesetet is, és képtelen szabadulni a káros szenvedélytől. A Millennium trilógia újságírója akkora nőcsábász, hogy csodálom, a sok hódítás mellett másra is jut ideje. Aztán csodálkozik, hogy nincs boldog magánélete. Jo Nesbo fiúja drogosan, más bűnéért ül életfogytiglan. Mindenki sebzett, mindenkinek fáj.

Most ezt látom az angol krimikben is. Arlidge sorozatát pl. nagyon szeretem, de kevés annyira sebzett női karakter van a krimikben, mint az ő Helen Grace nyomozója. Cara Hunter és Adam Fawley is illik ebbe a sorozatba.

Már az első részben is érezni lehetett, milyen űr kísérti a nyomozót. Most ez fokozódik, és már komolyan sajnálni kezdtem a figurát. Egy-egy ponton jobban is, mint a bűntett áldozatait. Most csúnyán hangzik, de ők már halottak, nekik nem fáj. De a nyomozó itt van, él és majd belepusztul a kínjaiba. A körötte levő rendőrökről is azt kapjuk meg magánéleti szálként, mennyire rossz nekik. Az egyik most lett apa, nagyon nehezen jött össze a baba. Azóta a felesége nem önmaga, minden a kicsiről szól, már beteges szinten. Egy másik a nőügyei miatt van folyton bajban, és nem segítenek a hódításai, akkor sem érzi magát sikeresnek.

A regénynek erős ez az oldala is, ahogy írtam is, megviselt, ahogy a regény átérezteti a nyomozók kínjait, és annyira rossz nekik, hogy az a csoda, még egyik se próbált végezni magával.

Mellette jó krimi is. Ahogy a nyomozók, az áldozatok és elkövetők világa is megnyílik előttünk. Miért tették? Megkapjuk a válaszokat, úgy, hogy érteni is lehessen. Mondhatni, logikát visz az érthetetlen szörnyűségek közé.

A nyomozás logikus, nyomról nyomra haladnak. Elemeznek bizonyítékokat, kutatnak, kihallgatnak, elméleteke gyártanak és igazolnak. Ilyen téren klasszikus, régi vágású krimi, amit jó is volt olvasni. Hunter elég sok csavart is elrejtett a megoldásban, így lesz kellő meglepetés is a kötet végére.

A stílusa olvasmányos, és kellően realisztikus is. Feldobja azzal a szöveget, hogy hivatalos formátumokat is beemel: jegyzőkönyveket, újsághíreket. Hitelesebb tőle.

Angliában nagyon megy ez a sorozat, így bizakodhatunk, hogy mi is kapunk még belőle.

 

Hunter: Sötétben – Mint krimi: 85% logikus, meglepő csavarokkal, érzelmileg összetett karakterekkel.

Szubjektíven: 70% a történet, a nyomozás tetszett, de sok szereplőt sajnáltam. Sok a nyomor.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr3914763962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.