Minden napra egy könyv

Robinson: El Diablo

2019. május 19. - BBerni86

Erotikus, érzelmes, megtévesztős, erőszakos.

A Martinez család Kolumbiából érkezett az Államokba, és hamar lettek hírhedtek. A kegyetlen maffiavezér senkinek nem kegyelmezett, két gyermekének is komoly leckéken kellett átesnie. Fia, Alejandro még csak 15 éves, amikor arra megy haza, hogy a testőreik megerőszakolnák a nővérét és annak barátnőjét. A hazatérő apa megadja az első leckét a fiának: gyilkoljon a családért! Alejandro elindul a bűn útján, de a szíve biztonságban van a megmentett lánynál, akit feleségül is venne. De jön egy merénylet, kegyetlen megtorlás, és a lány elmenekül. el_diablo.jpgAhogy Alejandro azt is megtudja, miért kellett az anyjának meghalnia, valami eltörik benne. El Diablo lesz belőle, a legrettegettebb és kegyetlen alvilági vezér. De idővel az életébe lép egy fiatal lány, Lexi, és a férfi egy elfeledett oldala feléledhet vele.

Gondolkodtam, milyen műfajba sorolnám ezt a könyvet. Az elején van kamaszos fájdalmas része. Ha elég mocskos módon is, de valahol szerelmi történet is. Van benne nem kevés erotika is. Elvileg alvilági, maffia szálak is, de ezek szinte teljesen elhanyagolhatóak. Mivel annyira sok benne a szex, minden zsáner elemében, mondjuk erotikusnak.

A vezető vonulata a szerelem, Alejandro életében mindig ott van egy nő, központi helyen. Ez az elején Sophia, az első nagy szerelem és szívtörés. Majd az unokahúga, akit titkon figyelemmel kísér és mindent megad neki. Végül, a nagy szerelem, Lexi. Mindhárom kapcsolat más, és mindhárom másképpen sebző. A drámai vonalat még le is tudom nyelni, de a Lexi – Alejandro kapcsolat ennél mocskosabb.

Nem fogom a regény legnagyobb meglepetését lelőni, az tényleg sokkoló. A vége felé van, és leesett az állam. Alejandro a saját bevallása szerint elég nagy mocsadék, akkor nagyon egyet is tudtam érteni vele. Vannak tabuk, amelyeket nem szabadna átlépni. A testvérek, vagy a szülő-gyermek szerelmi kapcsolatok nálam abszolút ebbe a kategóriába esnek. Itt azért szerencsére nem erről van szó, de majdnem. Jól meg is undorodtam az egész könyvtől.

Plusz, nagy heppem az életkorok számítgatása. Addig nem tűnt fel, de ott arcul csapott, hogy Alejandro a végére már szinte öreg. Szerintem 50 felett van. Egyáltalán nem ilyen a karaktere, mintha egy erős 30-as lenne. Ezt külön becsapásnak éreztem.

A karakterekben is megvan az a nyers vonzó – taszító erő, amit én inkább taszításként éltem meg. Bűnösek, mocskosak, egyáltalán nem olyan emberek, akik egy regény hősei lehetnének. Nekem nem megy olyan könnyen a megbocsátás, mint a regény rajongóinak. Alejandro egy brutális állatként éli az élete nagyját – nem tudom felmenteni azért, mert annyira szerelmes lesz Lexibe, és titkon mindig megmenti. Nem hiszem el, hogy a végére azt a váltást, a vadállat kikapcsolását valóban meg lehet így tenni.

Lexi már érdekesebb kérdés. Van, amiben nagyon erős, határozott női karakter, és tényleg hősnő. De a szerelemben, ott minden, csak nem felelős személy. Ahogy Alejandro az élete része lesz, ahogy viszonyba bonyolódnak, ott kislányként viselkedik. Egy rajongó, buta kislányként, aki kötődik a megmentőjéhez, ha az bántja is.

Nyelvezetében is mocskos – bár itt ez illik a karakterekhez és a cselekményhez.

Zsánerében nem rossz, de nekem nagyon nem tetszett.

 

Robinson: El Diablo - Mint erotikus: 70% van benne fordulat, nyers érzelmek és karakterek, vonzóan bűnös.

Szubjektíven: 25% a mocskossága minimálisan vonzott, de rettenetesen utáltam a csavart.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr5114820596

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.