Nyomozós, lázadós, történelmi, családi.

Henrik halott, gyermek fia ül a trónon, aki helyett nagybátyja uralkodik. A kisfiú beteges, és kérdéses, ki az örököse. Mária vagy Erzsébet hercegnő? Matthew Shardlake Erzsébet szolgálatába lépett, aki most egy különös üggyel bízza meg. Távoli Boleyn rokonai között gyilkossági ügy történt. Állítólag John Boleyn megölte Edith nevű feleségét. Szeretné, ha Matthew a helyszínre utazna, és felügyelné a tárgyalást. Ő is él az alkalommal, hiszen itt van Jack Barak is, akitől el kellett szakadnia, mivel a férje súlyos sérüléséért Tamasin máig az idős ügyvédet okolja. Matthew új segédjével, Nicholasszal kezdi meg a vizsgálódást, és beszél Jackkel is. Mielőtt megfejthetnék a gyilkosság mögött álló eseményeket, belecsöppennek Robert Kett lázadásába, aki a parasztoknak is jogokat szeretne.

A Tudor-kor az egyik legtöbbet megjelenő a szórakoztató irodalomban is. Csak éppen nem ez a korszaka az, amiről elárasztanak minket a történetek. A Rózsák háborújának zárlata, VIII. Henrik uralkodása és Erzsébet királysága, ezek szoktak a tipikus ábrázoltak lenni. Ezért is örömteli, hogy most beleshetünk abba az időszakba, amikor a kis Edward ült a trónon.

A regény kettős: egyrészt, egy angolszász hagyományokat követő krimi, és egy történelmi regény is. A krimi kitalált: egy asszony meggyilkolásának a története, aki évekkel korábban elhagyta a férjét és ikreiket, akit évek óta halottnak hittek. A férje újra is nősült. Kinek lehetett oka végezni vele?

Matthew, Nick és Jack emberekkel beszélgetnek, korábbi dokumentumokat tanulmányoznak, és Matthew lesz az, akinek a regény végére összeáll a kép. Az eseményeket lassan mondja el, és egyre jobban háttérbe is szorítja a történelem ezt a szálat. Azért meglepő végkifejlett sül ki belőle. Más zsánerben, esetleg modern korban príma női thrillert lehetett volna írni belőle.

Ezen a vonalon is erőteljes szereplők vannak. A gonosz ikrek, Gerald és Barnabas, John második felesége, Isabella hagyhatnak mélyebb nyomokat az olvasóban. Ők szélsőséges figurák, mintha direkt az lenne a cél, hogy a lehető legnagyobb hatást váltsák ki.

De a regény meghatározó fele a Kett lázadásé. Megmutatja a szereplőit, az emberek indokait és reményeit, akik részt vettek benne. Látjuk gyakorlatban, hogy hozták létre a táboruk és szervezték meg az életüket. Látjuk a történelmi eseményeket, hogyan tárgyaltak velük, majd harcoltak velük. Látjuk mindennek a végkimenetelét, a résztvevők jövőjét.

Plusz, hogy hatott ez a történet többi szereplőjére. Kiemelném, ahogy Nicholas Overton megváltozik a tapasztaltak hatására. Alapból is Sansom nagyon életszerűre írja a karaktereit, de ennek a fiúnak az alakjába sok mindent sikerült beletennie a szerzőnek. A fiatalembert, aki talajt vesztett: kitagadták, mert nem akart érdekből nősülni. Most keresi a helyét a világban, dolgozik, udvarolgat. Nincs mása, csak a neve – már rang és vagyon nélkül. Erre jön ez a lázadás, ami megkérdőjelezi mindazt, amit korábban gondolt. Ő hitte, hogy a nemességnek kell uralkodnia, és jobbak, mint a közemberek. Nem véletlenül kerül válságba azzal, hogy ezt az utolsó hitét veszik el tőle.

Szépirodalmi stílusa nincs a regénynek, de azért tartalmasabb szöveg, mint egy bestseller.

Nekem tanulságos regény volt, megismertem a Tudor-kor egy újabb szeletét.

Sansom: Hamis próféciák – Mint történelmi: 75% realisztikus, tele összetett karakterekkel, kényelmes történetmesélés.

Szubjektíven: 60% a krimi sovány volt, a jog is, de a történelmi tabló sok újat mondott.