Minden napra egy könyv

Bowen: Bob szerint a világ

2019. június 05. - BBerni86

Házi állatos, talpra állós, barátságos.

Bob egy macska. Értelmes, a szeme és a természete is élénk, végtelenül hűséges. James Bowen, aki maga is segítségre szorult, talált rá. Befogadta, és kitartanak egymás mellett. Bob kíséri a fiatalembert, amikor ő újságot árul, vagy utcazenészként igyekszik a napi betevőt összeszedni. Küzdöttek le betegségeket, és ellenséges bob_szerint_a_vilag.jpgembereket is. Volt, aki nem hitte el, hogy James és Bob barátok, egy nő fel akarta jelenteni Jamest, amiért kínozza és mutogatja a macskát az utcán. Idővel más reakciókat is meg kellett tanulni a párosnak kezelni: a népszerűséget. Az interneten, a londoni utcán is rajongtak a vörös kandúrért, és James Bowen számára nyílt egy új út. Az egykori drogfüggő könyvet írt, beszélgetős műsorokba jár el, és Bob gazdájaként lett ismert.

A Bob, az utcamacska sikeres könyv lett. Angliában elkapkodták, majd bevette Európát is. Annyira, hogy a Youtube tele van Bob videóival, elkészült egy film is a történetből, és Bowen folytatta írásban is a történetük.

Amivel meg is fogalmazom, mi a bajom. Hogy nem igazán folytatta az eseményeket a szerző, hanem részletesebben elmesélte az előző részben már megismert eseményeket. Annak kiegészítő köteteként lehet felfogni ezt a részt. Nem írta le újra a találkozást, de pl. a regény készültét igen. A közös életük Bobbal, arról kapunk szilánkokat.

Nem regényszerű a kötet, bár az idő lineáris előrehaladása azért megvan. Olyan, mintha epizódokat mondana el egymás után. Mi történt Bobbal, mi történt vele, és ebből felépül a regény.

A cselekmény is fontos, de hangsúlyt kapnak a személyes reflexiók és megfigyelések. Bowen azt is kifejti, mi milyen hatást tett rá, hogyan alakult a gondolkodása bizonyos témákban. Ha nem is olyan direkt módon, de itt is érezni, hogy azzal, hogy egy másik élőlényért lett felelős, Bowen sokat komolyodott, és felnőtt. A szeretet, a felelősség, ami elhozta az új életet és a megváltását. Egy ponton felmerül egy olyan téma is, ami elég drámai. Az egyik műsorban megkérdezték tőle, mi lesz, ha Bob elmegy. Nem tudni a korát, lehet, hogy már nagyon öreg macska és nem sok van neki vissza. Jósolgatni senki nem tud, de Bowen válasza tetszett. Ő a jelenre koncentrál, Bob a legjobb barátja, és szeretni fogja akkor is, ha már nem lesz életben. (Arról meg csönd, mit sejtünk, James mennyire fog szétcsúszni, ha Bob elmúlik.)

De ennyit a komor témáról. Stílusában is illeszkedik e rész az utcamacskához. Ugyanolyan mesélős és könnyen fogyasztható a szöveg. Személyessé teszi, hogy James a saját történetét meséli, velünk is átéreztetve az érzéseit és az események súlyát.

Ki kell emelnem, hogy mennyire tetszettek a kötetbe tett rajzok. Most nem fotókat kaptunk a szerzőről és macskájáról, hanem tollrajzokat a cicáról. Átjön a kedves lénye, abszolút illeszkedik a kötetbe.

A hangulat erőssége a sztorinak. Ember- és állatbarát, reménnyel teli. Ez egyike azoknak a köteteknek, amely után jobban érzi magát az olvasó. Elhiszi, hogy a világban vannak ugyan rossz dolgok, de felül lehet kerekedni, és lehet boldognak lenni. Szerethetsz, szerethetnek.

Nem tud olyan lenni, mint az első volt, de még mindig egy szívmelengető, bájos történet.

 

Bowen: Bob szerint a világ - Mint memoár: 70% a cselekményszálak újak, de mindössze kiegészíti a korábban mesélteket.

Szubjektíven: 65% cukik a rajzok, Bob nagyon szerethető a cselekményben, de nem újdonság.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr2614880188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.