Minden napra egy könyv

Rufin: Vad tengereken

2019. június 10. - BBerni86

Kalandos, szerelmes, történelmi, utazós.

Benjamin Franklin nehezen viseli, hogy az összes jó állami állásban más ül, pedig ő is tett annyit a hazáért, mint államatya társai. Éppen fogadódélutánt tart, amikor két különös vendége érkezik. Gróf Benyovszky Móric és neje, vad_tengereken.jpgAfanázia. Kérni jöttek: Móric Madagaszkár királya lett, de a franciák most vissza akarják silányítani a szigetet puszta anyagforrássá. Franklint érdekli e kettős története, így elmesélik neki az életüket. Móricot hogyan semmizték ki a sógorai, amíg katonai szolgálaton volt. Hogyan került orosz fogságba, ahonnan már Afanáziával (a börtön vezetőjének lányával) szökött meg, és vágott bele egy egzotikus hajóútba. Hogyan kerültek Párizsba, kaptak megbízatást és alapítottak családot. Most pedig itt vannak, és rajta is múlik, hogyan alakul a további életük.

Van egy tucat híres magyar, akikről mégis alig tudunk valamit. Valahol szomorúnak is érzem, hogy Benyovszky gróf életéről egy francia regényéből okosodom. (Lehet, hogy meg kellene keresnem az életrajzot, amit a mi Jókai Mórunk írt.) De ne legyek ennyire lokálpatrióta, attól, hogy Rufin a szerző, ez egy korrekt, romantikus és történelmi kalandregény lett.

A narráció a történelmi regények egyik kedvelt formáját követi: a szereplők maguk mesélik el az életüket, így a jelenből nyílik a múlt, és hozzá tudják tenni a reflexióikat is utólag. Bernard Cornwell is gyakran ezt alkalmazza, de tucatnyi szerzőt lehetne említeni rajta kívül is, aki olyan keretbe helyezi a történetét, hogy egy kéziratot készít/dolgoz fel, vagy elbeszélést mond el a narrátor. Működik is, hitelesebb tőle a történet – ami a módszer lényege is.

A cselekmény pedig variálja a romantika és a kalandregények jellegzetes eseményeit. Ahogy a megnyerő, fogoly grófba beleszeret a rabtartó lánya, és együtt veszik nyakukba a világot. Ahogy a nő Párizsban csábítani kényszerül, hogy a férfi ne hagyja hátra egy feleség címkével, de egyedül. De hajóznak egzotikus helyszínek tucatjain, bennszülöttekkel értenek szót, királyságot építenek. Változatos, színes a cselekmény, unatkozni nem lehet rajta, egyik nemnek sem.

Nyerő ötlet, hogy Afanázia és Móric felváltva beszélik el az események. Érezni, hogy a szerző törekedett arra, hogy valóban női és férfi nézőpontokat ragadjon meg. A nő részeiben mindig sokkal több az érzelem, színesebb az elbeszélés. A férfi tárgyilagosabb, és a történelmi tények, a realitások sokkal hangsúlyosabbak az ő részében.

Szimpatikusak a szereplők, és tetszett bennük, hogy nem lettek hőssé alakítva. Viaskodnak, kísértésbe esnek, a maguk módján ármányokat szőnek. Nem hibátlanok, de követik a maguk erkölcsi iránytűjét. Ami akkor is tiszteletre méltó, ha egy-egy helyzetből így nem kerülhetnek ki győztesen, vagy ha veszítenek is végül.

Ami miatt csalódott vagyok kissé, hogy hiába vannak nagyon kalandos és/vagy romantikus események benne, nem lettek elég mesélősen, beleélősen elbeszélve. Végig úgy éreztem, hogy nagyon sok jó sztori van az elmondottak mögött, de azokat nem ismerhetem meg, mert viszonylag gyorsan végig kell érni az életrajzon, aminek elég sok pontja van.

Maga a kiadás nagyon korrekt, a kötet fizikai formája tetszett. Most lányos leszek, a borító azért lehetett volna frappánsabb is. De a regény jó.

 

Rufin: Vad tengereken - Mint történelmi kaland/romantikus: 80% változatos cselekmény, kedvelhető hősökkel.

Szubjektíven: 70% kellemes, tanultam belőle Benyovszky életéről, de többet vártam.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr2514886848

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.