Minden napra egy könyv

Pearson: Tolvajok tánca

Fennmaradottak krónikája 4.

2019. június 25. - BBerni86

Szerelmes, megbízásos, békét teremtős, kémkedős.

Kazi fiatal lány, egykori tolvaj, akinek még megvan minden ujja. Ez nagy szó, hiszen a tolvajok büntetése az ujjaik elvesztése. De már más életet él: mert egyszer a királynőt akarta kizsebelni, de ő büntetés helyett a szolgálatába és bizalmába fogadta. Érte a lány bármire képes lenne, egy veszélyes küldetésre is elindul pár társával. A királyság határában van a magukat kormányzó Ballengerek földje, a lánynak onnan kell valami fontosat tolvajok_tanca.jpgmegszereznie. Csak azzal nem számol, hogy a családfő meghalt, és jóképű, huszonéves fia vette át a helyét. Hogy elrabolják Jase-zel együtt, és össze kell fogniuk, ha épségben haza akarnak jutni. Ahogy a fiatalok egyre közelebb kerülnek egymáshoz, úgy lesz Kazi feladata egyre nehezebb. Kit áruljon el: a királynőjét, vagy a fiatalembert, akibe beleszeretett?

A Fennmaradottak krónikája egy lezárt trilógia. Aminek az első két részét kifejezetten szerettem. A harmadikkal már volt pár gondom, többek között a vége is. Elég zárt lett, de nem varrta el kedvem szerint a főszereplők sorsát. Így tudtam örülni neki, hogy érkezik még egy kötet. Vártam.

Mivel lehetett tudni, hogy a történet is új lesz, új szereplőkkel, abban is lehetett bízni, hogy nem a rókanyúzás újabb példájával állunk szemben. Ez különben igaz is: Pearson abszolút új történetet mesél, ami annyira önálló, hogy akár úgy is olvasható, hogy valakinek ez az első olvasmányélménye a szerzőtől.

Aki viszont Lia és Jaxon további sorsára kíváncsi, egy jó darabig bajban lesz. Nagyon erőlködtem, hogy rájöjjek, hogy kapcsolódik ez a történet az előző trilógiához. Egészen a regény végéig kellett várnom. Mivel tetszik a korábbi főhősöknek írt jelen, boldog voltam így is, de azért az elején nagyon frusztrált, hogy mintha direkt folytatás lenne, ami nem is folytatás. De a végére megérti az ember: így készített elő a fordulatot Pearson, amikor a végére rájövünk, hol vannak és kik a cselekményben a korábbi szereplők.

Tetszett a cselekményben, hogy nagyon sokáig nem lehet rájönni, hogy a főszereplők mit akarnak. Kazi nagyon keres valamit, de mit? Jase is titkol valamit, de mit? Van abban valami perverz mulatság, hogy egymásba szeretnek, és bízni kezdenek úgy egymásban, hogy egyik sem mondja el a másiknak az igazat, és próbálják megfejteni a másik titkait.

Különben Kazi és Jase is tipikus YA szereplők. Ahogy a szerelmük is az. Már unom is, hogy adott a két karakter, akik megismerik egymást, kb. fél napot együtt töltenek, és máris lecsapott rájuk a végzetes, nagy szerelem. Az alaptrilógia ebben jobb volt: ott 2 kötetet is végig kellett olvasni, hogy kitalálja az ember, Lia kibe szerelmes és ki mellett köt ki. De még úgy is voltak bonyodalmak. Itt sokkal egyszerűbb a képlet, a szereplők titkaival együtt is.

Jó alapozó kötet is, hiszen miközben megvan a kötet saját, egészen zárt cselekménye, előkészít egy újabb, és nagyobbnak ígérkező kalandot is. Bár nagyon szerettem volna a régiekből többet kapni (a szereplők jelenjéből), így sem vagyok csalódott. Meg lehetett kedvelni az újakat, és ha most zárult a romantika, helyette a kalandok és ármányok jönnek, akkor nagyon jó kis sorozata lehet az új szereplőknek is.

A borító is tetszett, a könyvben is bőven van jó húzás, várom a folytatást!

 

Pearson: Tolvajok tánca – Mint YA fantasy: 60% új útra viszi a sorozatot, kalandok és érzelmek is vannak benne.

Szubjektíven: 40% korrekt nyitány, de a régi szereplőkből többet szerettem volna.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr214910352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.