Minden napra egy könyv

Hill: Kulcs a zárját 2.

Locke&Key 2.

2019. július 10. - BBerni86

Családos, misztikus kulcsos, támadásokat kivédős, rejtélyes.

A Locke család továbbra sem lel békét. Bode az egyetlen, aki a kulcsokat még játékként tudja felfogni, és a többiek igyekeznek megvédeni attól a felfedezéstől, hogy valaki konkrétan az életükre tör. Merénylet rengeteg locke_key2.jpgakad: egyre újabb kulcsok kerülnek elő, és mindent be is kell vetniük, hogy felvehessék a harcot az életre kelt árnyakkal és válogatott rémekkel. Közben mindenki küzd a személyes démonaival is: Kinsey a félelmei nélkül ön- és közveszélyes kezd lenni, akit a barátai is elhagynak sorra. Tyler az iskola rosszlányát igyekszik megmenteni, miközben még mindig kínozza a bűntudat, amiért az apját nem sikerült. Az anyjuk egyre jobban szétesik, már mindennapos, hogy az alkoholhoz nyúl és Tyler igyekszik őt is segíteni, de lassan már elfogy az ereje. Nem is sejtik, hogy az ellenségük milyen közel van hozzájuk…

Ha van most sorozat, amit nagyon várok, az a Netflix Locke & Key sorozata lesz. Erre a képregényre kezdek nagyon rákattanni, és egyre jobban érdekel, hogy fog élőszereplősen kinézni.

Már csak azért is, mert amit a képregény egyetlen nehezen emészthető részének tartok, az a grafika. Pontosabban, az emberábrázolások. Egész egyszerűen nem tetszenek az arcok, a testek is furák. Az első kötethez képest jobban szoktam most már, de még mindig fura a szememnek. Noha nagyon jól tudom, hogy mennyire irreleváns a szép képregény grafika utáni vágyam. Ennek megvan ráadásul a maga stílusa, sok minden tetszik nekem is, de az arcok… az akkor is fájó pontom. Majd a sorozat ezt megoldja. (Feltéve, ha helyes színészek lesznek benne, de ezen előre nem aggodalmaskodom.)

A cselekmény nagyon pörög, sok minden történik ebben a részben is. Minden Locke gyerek megkapja a maga kalandjait, miközben Zach/Lucas is egyre sütögeti a pecsenyéjét. Ami nekem fura volt, hogy milyen montázsban kapjuk most a kulcsok megtalálását és a harcokat. Amilyen hangsúlyos volt az első kulcsok megtalálása, és ráérezni arra, hogyan működnek, most valósággal ránk vannak ömlesztve. Jól is jön a kötetben az összefoglaló, mert már számon sem lehet tartani, milyen kulcs van meg, kinél van és mire való.

Egyre közelebb kerülünk a titkokhoz is. A múltban történtekhez, Lucas céljaihoz, az egész rejtélyhez. De természetesen még bőven van megválaszolatlan kérdés, így kapunk is, de várhatunk továbbra is. Hill nagyon okosan építi a cselekményt, folyamatosan fent tudja tartani az érdeklődésem – nem csak a cselekménnyel, az okosan adagolt kérdésekkel és válaszokkal is. (Egyre jobban sajnálom is, hogy ebből a sztoriból nem írt regényt. Falnám azt is.)

De azért is olyan jó ez a sorozat, mert minden természetfeletti elem, a kalandok és a körítés mögött ott van egy igazi dráma is. Egy család tragédiája, akik mind megszenvedik, amit elvesztettek. Az alkoholizmus, az önpusztítás és önvádak – ezek a történet igazi rémei, nem a szörnyek, amelyeket Lucas mozgásba hoz. Ahogy a karakterek fejlődnek, reagálnak, emberibb és megragadóbb, mint a különben nagyon jó misztikus vonal.

Ha nem említettem volna korábban, ezt bizony sorba kell olvasni! Senki ne akarjon a 2. kötettel beugrani az eseményekbe. Sokkal jobb az elejétől, Hill építi ezt a sztorit. Várom is a folytatást, ha meglett, majd visszatérünk a Locke családhoz és a kulcsokhoz.

 

Hill: Kulcs a zárját 2. - Mint képregény: 95% történet remek, horror, misztikus, mozgalmas, emberi. Ötletes a rajz is.

Szubjektíven: 90% a sztorit nagyon imádom, de az emberi alakok rajzával még barátkozom.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr5314934550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.