Minden napra egy könyv

Asher: Micsoda fény!

2019. július 21. - BBerni86

Karácsonyi, szerelmes, családi.

Sierra egyik kedvenc ünnepe a karácsony, ha mindig egyet jelent az utazással is. A lány szülei karácsonyfákat árulnak, és minden decemberben felpakolnak, hogy a családi üzlettel foglalkozzanak. Sierra segít nekik, és igyekszik érzelmileg nem kötődni túlzottan, hiszen alig pár hetet töltenek a fatelep mellett. Most azonban megjelenik a korabeli Caleb, aki többször is visszatérni fát venni. Helyes srác, megtetszenek egymásnak. Ám a barátai óva intik a lányt még a flörttől is: a fiúnak rossz híre van, állítólag még intézetben is volt, amiért késsel micsoda_feny21.jpgtámadt a testvérére. Arról nem is beszélve, hogy nagyon messze élnek egymástól. 17 évesen komolyan távkapcsolatban szeretne ragadni? De a szív nem ismer határokat, pláne karácsonykor.

Most nagyon negatív leszek, és ki fogom jelenteni, hogy azon kevesek közé tartozom, akik nem szeretik a karácsonyt. Szerintem elanyagiasodott, és már csak arról szól, hogy mindenkinek vegyél valamit. A fele családom dolgozik ilyenkor, egy ideig én is ezt csináltam. Most meg anti–karácsonyokon töröm a fejem. Horror karácsonyt már tartottam, még eldöntöm, idén mivel fogom szórakoztatni magam.

E kis bevezetőt a jelen könyv ihlette, mivel ez a végletekig karácsonyi olvasmány. Akkor játszódik, és a főszereplő szülei karácsonyfákból élnek. Annyira árad belőle az ünnepi hangulat, hogy a magamfajta grincs szabályosan fájdalom rohamokat kap tőle.

De ha le is küzdöm a bennem élő zöld karácsonyellenes manót, akkor is marad az irodalmi érzékenységem, aminek fájt ez a regény. Asher a 13 okom volttal már tett le valamit az asztalra. Annak volt súlya, arról lehetett beszélni. Ez viszont egy tipikus, kamaszos, szerelmes történet, amiben se igazi konfliktus, se semmi többlet nincs.

Ha leszűkítem a regény fő kérdéskörét, ott lyukadunk ki, hogy megéri-e belemenni egy kapcsolatba, ha annak láthatóan nincs jövője. Ha kicsit mélyebbre nézek, foglalkozik azzal is, hogy a múltbeli bűnök megbocsáthatóak-e. A nagy gond az, hogy mindkét téma nagyon mese jelleggel van feldolgozva. A szerelmi szál nyálas és érdektelen. Nagyon rózsaszín, minden téren. Nagyon nem is tetszett.

Caleb múltbeli tetteiről meg annyit, hogy tipikusan, kamaszregényesen fel van fújva. Már ott, a múltban is időben kijózanodott, az, hogy még mindig ezen pörögnek a helyiek, abszurd. Amint kiszabadul innen a srác, mondjuk, elmegy egyetemre, az egész gond magától elmúlik. Ott senki nem fog ismerni egy régi sztorit, aminek a jelen emberre nincs relevanciája. Gyerekkorunkban az én tesóm betörte az orrom, kétszer is. (A mi sztorinkban is van kés, de ez már egy másik történet.) Mégse lett belőle pszichopata.

Sierra annyira karácsonyi teremtés, hogy a belső grincs szabályosan taszítónak tartotta. Édes, kedves, igazi kis fára kívánkozó angyalka. Caleb hasonló fiúban, tényleg csak a múltja az egyetlen rossz tulajdonsága. El tudom képzelni, hogy a romantikára vágyó kamaszok könnyen azonosulnak velük, nekem ez nem ment.

Nagyon-nagyon szeretnék valami pozitívummal zárni, de nem jut eszembe semmi. Belső grincs nem engedi. Így maradjunk annyiban, ez nem nekem való olvasmány volt.

 

Asher: Micsoda fény! - Mint ifjúsági: 40% mesebeli, túlidealizált szereplőkkel, mondvacsinált konfliktussal. Ünnepi.

Szubjektíven: 10% nagy csalódás. Semmi dráma, csak a cukorszirupos ünnepi szerelem.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr6614973194

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.