Minden napra egy könyv

Höfler: Velem nem lehet járni

2019. szeptember 15. - BBerni86

Középiskolás, szerelmes, előítéletekkel szembenézős.

Niko élete nem könnyű középiskolásként. Lehet értelmes és kedves srác, ez senkit nem érdekel. Mert amit mindenki észrevesz belőle, hogy nagydarab. Nem egyszerűen kövér, nagyon az. Aki mindenkinek céltábla, aki némán tűri az egyre durvább gúnyolódást és kiszúrásokat is. Sera számára viszont pozitív ugyanez az előítélet: szépnek született, és már most az a téma, az iskola melyik helyes fiújával fog járni. Amikor azonban eldurvul a 9_15velem_nem_lehet_jarni.jpghelyzet, Niko lesz az, aki kimenti a lányt szorult helyzetéből. Sera másként kezd el a fiúra nézni, és észreveszi mindazt, ami eddig a túlsúly miatt rejtve maradt előre. De vajon képes lesz felvállalni az iskola előtt is, hogy Niko több mint egy gúnyolható kövér srác?

A díjnyertes köteteket mindig kíváncsian veszem kézbe, bár nem egyszer kellett csalódnom. Ha valami sok díjat nyert, nem biztos, hogy tetszeni fog. Höfler ifjúsági regénye büszkélkedhet a Die Zeit Év Ifjúsági- és Gyerekkönyve díjával, 2018-ból, de én nagyon nem éreztem semelyik év ifjúsági regényének sem.

Az nem gond, hogy a témát már jó pár író kivesézte. Ez az egyik olyan kamasztéma, amit sokféleképpen elő lehet venni. Hogy nem elégedettek a külsejükkel. Nem feltétlenül a kövérség miatt: olvastam olyat is, amiben a főszereplő lány nádszálvékony volt, mégis kövérnek látta magát és éheztette magát.

Niko tényleg kövér, sokat bántják is miatta az iskolában. Róla azonban mindez lepereg, látszólag. A regényben számomra az volt az igazán érdekes, hogy a felszín alatt mégis milyen sebeket szed össze a fiú. Mert lehet, hogy mindent eltűr és nem csap vissza. Lehet, hogy ki van azzal békülve, hogy ő ilyen és kész. Ugyanakkor nem egy nyomot találunk arra, hogy a sok negatív visszacsatolás elkezdi az önértékelését szétszedni. Már a cím is erre utal: Niko eljutott arra a pontra, ahol ő maga is elhiszi, hogy mivel ő kövér, neki nem jár semmi, csak a csúfolódás és a gúny. Amikor egy lány kedves kezd lenni vele, azzal sem tud mit kezdeni, mert már elfogadta ő is, hogy a külseje miatt értéktelen.

Abba nem akarok belemenni, hogy akkor miért nem változtat. A szövegben ez is el van rejtve: a nagyanyja csak akkor érzi jól magát, ha a gyerek eszik. Niko így eszik, bármi is legyen a következmény. A felszín alatt komoly családi gondok is vannak, de ezeket a regény végig elnyomva tartja. Nagyon kevésszer kerül szóba, és abba az irányba nem indulnak el a szereplők, hogy ezen a téren kellene valamit változtatni vagy fejlődni.

A karakterek illenek egy ifjúsági regénybe. Nincsenek túl bonyolult jellemek, mindenkinek 2-3 oka van, amiért olyan, amilyen. Nincsenek nagy jellemfejlődések sem, csak egy-egy felismerés. A maguk módján szimpatikusak is, csak éppen most semmi kedvem nem volt hozzájuk. Hozzám nem is kerültek közel, nem szerettem se Nikót, se Serát. Azért azt tanulságként valóban le lehet belőlük vonni, hogy senkit nem szabad a látszat alapján megítélni. Sok olyasmi lehet az életében, amiről sejtelmünk sem lehet.

Nem volt elég pörgős vagy érdekes a cselekmény. Nem sok minden történik benne, és mivel a szereplőkkel nem szimpatizáltam, a lelki életük se kötött le.

Most nagyon nem talált rám ez a könyv, félre is teszem hamar.

 

Höfler: Velem nem lehet járni - Mint ifjúsági: 60% pozitív tartalmú, kamaszos témákkal könnyeden foglalkozó regény.

Szubjektíven: 30% untam is, a szereplőket se szerettem, valahogy az egész érdektelen.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr6215093178

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.