Minden napra egy könyv

Urasima Taró, a szegény halász

Japán népmesék

2019. szeptember 17. - BBerni86

Tanulságos, igazságot tevős, kialakulás történetes, helytállós.

Egy nemesi baráti társaság tagjai vendégül látják egymást, felváltva. Ohime kerül most sorra, akinek nincs pénze viszonozni az eddigi lakomákat. Ha nem történik csoda, szégyenben marad. (Ohime, a szegény hercegnő) A szépséges lánynak több kérője is akad, de a menyegző előtt meg kell menteni az életét. A három kérő együtt ér el sikert, de kié legyen a lány? (A három férjjelölt) A szegény ember végre rászánja magát, hogy elvégezze a 9_17urasima_taro.jpgzarándoklatát. Egy városban különös hirdetést talál: jó tanácsokat lehet venni. Erre áldozza a pénzét, ami utólag megtérül. (A három jó tanács) Az irigy szomszéd ellopja szomszédja csodamalmát, de mivel a varázs trükkjét nem ismeri, pórul jár. (Miért sós a tenger vize?)

A Népek meséi egy sorozat volt, különféle népcsoportok meséit gyűjtötte össze nagyon sok, közel 100 kötetben még az előző rendszerben. Ma nincs hasonló gyűjtemény, és aki különleges mesegyűjteményre vágyik, még most is érdemes ehhez nyúlnia. Ha van kedvenc népcsoportja, vagy csak érdekli egy tájegység népeinek mesekincse az embert, ebben a sorozatban valószínűleg megtalálja a neki való kötetet.

A japán történetek hírhedtek arról, hogy nagyon beteg cselekményszálakkal operálnak. Aki erre keres a népmesékben bizonyítékot, fog találni. Nem egy olyan akad benne, aminek olyan hajmeresztő a története, hogy volt, akinek elmeséltem, és nem akarta elhinni, hogy ez le lett írva, és mese. Az csak egy dolog, hogy véres. A tündérmesékben is akad bőven hajmeresztő és véres esemény, ha lebontjuk az alapjaira. De ezen felül ebben akadnak nagyon kegyetlenek, a szadizmus határát súrolók. Van gyomrom az ilyen cselekményekhez, de azért azon én is nagyot néztem, amikor egy kannibálos jelenetet egy kis laza, állatos viccelődéssel vezetett le egy mese.

Vannak azonban olyan mesék is, melyek a nálunk is ismerős fordulatokkal operálnak, csak japán környezetben. A szegény ember fia hogyan csinálja meg a szerencséjét, és szerez magának királyságot, feleséget, gazdagságot. Az erős emberek meséjének is megvan az európai párja – még a vége sem olyan elvetemült, mint nálunk, amikor fellázadnak a segítők, és majdnem megölik a gazdájukat – a szándék megvolt, csak a siker nem jött össze.

Vannak olyan mesék is, melyek egy természeti jelenséget magyaráznak el mesésen. Csillagképek története, de olyan jelenségeké is, mint a tenger sósságának magyarázata is helyet kapott benne.

Amit még megfigyeltem, hogy nagyon kevés olyan mese van, amelynek női hőse lenne. A nők itt abszolút apáik és férjeik tulajdonai, mindenféle saját jog nélkül. Ezekben a mesékben szerelem sincsen, nagyon a férfiuralom dominál, minden téren. A nők lehetnek szépek, de ennek is csak az a célja, hogy a hős boldogabban vegye el őket. Talán 2-3 olyan mese akad, amiben a nő több dísztárgynál.

Így nem csak szórakoztatóak ezek a mesék, mert a cselekményben gyakran van humor, néha elég fekete is, de leképezik azt is, milyen volt a japán társadalom. Milyen szakmákból éltek, kik voltak a sikeremberek és milyenek voltak a társadalmi kapcsolatok.

Bár a szerkesztés lehetett volna logikusabb, egy színes és érdekes gyűjtemény volt. Tetszett.

 

Urasima Taró, a szegény halász - Mint mesekönyv: 85% változatos mesék, sokféle cselekménnyel. A szerkesztési logika kicsi.

Szubjektíven: 80% sok nagyon tetszett benne, a sötét humora is bejött. Kicsit durvulós.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr2815109612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.