Fülszöveg: 

Gordo Livingstone jól megtanulta a leckét. A bőrébe vésődött. Amikor a falka elárulta és magára hagyta, megfogadta, hogy soha többé nem ártja magát a farkasok ügyeibe. Ennyinek elégnek kellett volna lennie. És elég is volt, mígnem a farkasok visszatértek Green Creekbe, köztük Mark Bennett is.
Együtt néztek szembe a fenevaddal… és legyőzték, együtt, falkaként.
Egy évvel később az élet visszatér a normál kerékvágásba. Gordo újfent a Bennett-klán boszorkánya, s nehezére esik figyelmen kívül hagynia Markot, és a kettejük között üvöltő dalt.
De fogytán az idő. Valami történni fog. A veszély ezúttal belülről fenyeget.
És vannak kötelékek, amelyek bármilyen erősek is, arra ítéltettek, hogy elszakadjanak.

Szerintem: 

Amennyire tetszett az első kötet, most annyira érzem kicsit csalódottnak magam. Sejtettem, hogy az újdonság varázsa híján nem lesz ugyanaz az élmény, mégis…

Már azzal akadt némi problémám, hogy

mennyire meséli újra a korábban történteket. Ugyan nem pörgeti vissza teljesen az időt és mesél újra minden más ismert eseményt, de bizony tele van visszaemlékezéssel és megvannak az átfedések is. Az idő, amíg Joe és a testvérei, a kis csapat Richard nyomában járt. Az újraegyesülés. Az mind szerves része ennek a kötetnek is, csak most Gordo szemszögéből.

A cselekmény utána pedig két nagy konfliktus köré rendeződik. Az egyik, hogy vadászok vannak a környéken és kifejezetten a Bennett falkára vadásznak. Meg kell őket állítani, vagyis megint harcolni kell és bizonyítani, hogy az a falka is életképes, aminek az egyik vezetője egy emberből lett alfa, és akik embereket is a soraik közé fogadtak.
A másik, hogy egy mágikus kor öli sorra a farkasokat. Elvágja a horgonyokat, megvadulnak és nincs mit tenni, mint végezni velük. Gordo rájön, hogy mágia okozta, ráadásul az apja varázsa. De mivel a szerelme is elkapta, nincs választása, meg kell próbálnia mindenkit megmenteni, vagy elveszti megint, aki mindent jelent neki.

A végére már tetszett és izgalmas, de mondhatni a végére lengeti be azokat a szálakat, amiért lenne kedvem olvasni. Joe-k harca, hogy a fiú megkapja a születése neki járó pozíciót. A jelenlegi fő-alfa mesterkedései és mocskos húzásai, mert ugyan sok mindenre rájöttek, de még több van a rovásán. És meg fog jelenni a végére Gordo apja is, aki visszautasíthatatlan ajánlatot tesz Bennették ellenségeinek. Vagyis, a nagy harc és izgalom, amit várok és szeretnék olvasni, ezek alapján a 3. részben lesznek. Ennek csak a vége pörgött fel, addig többször kellett várnom, hogy történjen már valami.

Gordo kiemelése és főszereplővé tétele még szimpatikus is volt. Bírtam korábban ezt a szereplőt és mivel ő nem farkas, hanem varázsló, más szempontokat és lehetőségeket vetett fel, mint a többiek.
Csak sajnos olyan traumája van, ami körkörösen visszatér a cselekményben és nem is tudom, hányszot kellett elolvasnom, mennyire retteg attól, hogy megint elhagyják. Hogy nem elég. Az apja, majd a Bennett-falka. És ahhoz, hogy boldog lehessen, meg kell bocsátania és mernie kell megint mindent felkínálni és elfogadnia, amit kaphat. Nem is annyira romantikusnak olvastam, mint trauma kezelésnek. Túl sokszor és nagyon hasonlóan van megírva, mitől és mennyire szenved.

De ennél nagyobb problémám volt az, amit eddig is megfigyeltem, de most halmozottan éreztem. Klune egy világnézetet képvisel, de olyan vehemensen, hogy azzal már túlzottnak érzem az általa megírtakat. Átesett a ló túloldalára, röviden.
Nem kicsit érzem röhejesnek, amikor azon keseregnek, hogy 'lassan' eltűnnek a falkák. Pár éve 200 volt, most alig 70. Igen, van mágikus oka is, de hogyan is maradna meg a falka, ha kb. mindenki meleg, bi- vagy leszbikus a falkában? Nem véletlenül nincsenek gyerekek. Semmi bajom a meleg párokkal, de Klune elért oda, hogy egy hagyományos pár már fel se bukkan a történetben. Ha valaki bi- is, akkor is egy azonos nemű mellett találja meg a szerelmet.

A stílusa most is érzelmes, túlgondolt és -érzett. Korrekten el van mesélve, vannak nagyon jól sikerült jelenetek és jó beszólások, de sajnos az fog megmaradni belőle, hogy mennyire untam ezredszer elolvasni, hogy mi fáj Gordónak.

Persze már végigolvasom, de egyre kevesebb a reményem, hogy kevésbé LMBTQ, hanem egy vegyesebb, mindenféle párokkal dolgozó történetet kapok. Már csak abban reménykedem, hogy az összecsapás és az újabb harcok egy jó fantasy-t hozni fognak.