Fülszöveg: 

Maia Tamarin minden vágya, hogy ő lehessen a legjobb szabó a birodalomban, és egyszer magának a császárnak készíthessen ruhákat. De mivel lánynak született, a legtöbb, amiben reménykedhet, egy előnyös házasság.
Ám amikor a császár az udvarba hívatja a lány beteg édesapját, hogy vegyen részt a birodalmi szabó megtisztelő és jövedelmező címéért folytatott versenyben, Maia átveszi az apja helyét, és fiúnak öltözve a Nyári Palotába utazik. Ha nyer, minden vágya teljesül. Ha veszít, a biztos halál vár rá. Csakhogy fogalma sincs, mire vállalkozott…

Szerintem: 

Hivatalosan nem adaptáció ez a Lim-regény és valójában nem is az. Mégsem tudom elengedni, hogy

milyen elemeket véltem felfedezni benne. Más a kultúra, mások az alapok és mégis, nekem annyira megidézte az Aladdin Dzsinnjét…

Ok, talán kezdem az elején. A történet női főszereplőt kapott és Lim nagyon okosan olyan hősnőt írt, akivel könnyű és érdemes is azonosulni. Maia a legkisebb Tamarin-gyermek, aki egyedüliként szeretné az apja hivatását, a szabászatot folytatni. Tehetséges, szorgalmas, de lány. Nem vezethetne üzletet, a legtöbb, amit remélhet, egy jó házasság.
A korba nem illik, kilóg a sorból, de ma ő abszolút példakép. Küzd az álmáért, és talál egy olyan utat, ami formabontó, de nem botrányos. Közben kedves is, értelmes is, szerető szívvel, aki a saját becsvágyán túl a többiekért is dolgozik. Ez szintén szimpatikus volt benne: nem olyan szinten tökéletes, hogy mindent másokért tegyen, a saját céljáért is harcol.

A kitörő háború mindent átír. 3 bátyjából kettő elesik, egy megnyomorodik testben és lélekben is. Az apja részeges, erejét vesztett emberré válik. A Tamarin család mesterszabójának azonban meg kell jelennie a palotában, hogy részt vegyen a császár szabójának címéért folyó versenyen. Maia a bátyjának és öltözik, és mint Mulan, fiúként próbál szerencsét. A cselekményben megkapjuk a versenyt, az egyre lehetetlenebb és nehezebb feladatokat és egy különös barátságot. A császár varázslója érdeklődést mutat a lány iránt, és nehéz eldönteni, ez hízelgő vagy veszedelmes helyzet.

Nem akarok mindent elmesélni, de szépen bővül a világ. A királyságok közti dinamika, a mágia helye a világban, a varázstárgyak szerepe. Maia érzelmei a többi versenyző, a császár, a varázsló és a császár menyasszonya is felé mind dinamikus és illeszkedik a helyzethez. Lim nem egysíkú, mélyíti a szereplőit és a kapcsolatrendszereket is, többen mutatnak sokkal többet a történet végére, mint az elején. Van, aki pozitív irányba, más azonban kevesebbnek bizonyul, mint a látszat.

Sorra jönnek a mágikus kalandok és a próbák. Maga a szabóverseny is izgalmas a különféle feladatokkal, egymás iránti intrikákkal, de aztán a történet szintet tud lépni. Már nem csak egy-egy személy és család élete lesz a tét, de abban is gondolkodnia kell a szereplőnek, hogy egy-egy döntés az egész birodalomra milyen hatással van. Mert bizony minden egyre többe kerül és nagy áldozatokat kell hoznia többeknek.

Szórakoztató és jó arányban van benne újdonság is ismerős elem. Pl. a lehetetlen ruhák elkészítése. Népmeséből ismerős, csak az arany, ezüst és gyémántruhát abban diócskákba zárták és a lány elszökött a midendenféle állat bundájából készült kabátjában. De maga az, miből vannak itt a ruhák, keleti elem.

Akkor, most érek vissza az Aladdin világába. Edan itt varázsló és nem dzsinn. Csakhogy, annyira ráismerni benne a dzsinnekre is, hogy meg is találtam a párhuzamom. Szolgálnia kell a gazdáját és nem csak három kívánság erejéig. Aki a talizmánját és bele az esküjét bírja, a korlátlan ura. Ha nem 'dolgozik', ő nem a lámpában ül, viszont állati alakban – itt egy sólyom – létezik. Ahhoz, hogy szabad legyen, ugyanúgy ezt kell kérnie a mesterének. Végül, Edan több néven is élt már és az egyik első a Jin volt. Tényleg nem az Aladin és a kínai kultúrából meríti az alapokat, de akkor is, én felfedeztem benne a dzsinnek helyi verzióját…
Edan különben jól sikerült figura. Sokáig titokzatos és nem lehet eldönteni, segíteni vagy bántani akarja a hősnőt. Aztán szépen kibomlik, milyen lélek és milyen céljai vannak. Talán nem meglepő, hogy ő lesz a lány szerelme és nem a császár, noha kezdetben minden lány a császártól esik hanyatt, annyira szép és jóképű. Majd kiderül, abból mi volt igazi.

Szerettem a világát, a mágiát és megvan benne az egyik kedvenc témám is. Az alkotás. Itt Maia több ruhát és cipőt is elkészít és ő tényleg dolgozik velük, nem mágiával könnyíti meg a maga dolgát. Kreatív, alkotó folyamatot ír le Lim és még olvasva is szép az eredmény.

Olvasmányos, kellemes. Bár ifjúsági fantasy, simán olvastam szép meseregénynek. Nem nyom túl semmilyen érzelmet annyira, hogy azzal elrontsa magát a mesét. Igen, lesznek szerelembe esők és lelki kínok is, de a cselekmény marad a lényeg.

A vége nyitott, és mivel duológia, ebben nincs is semmi meglepő. Annak mindenképpen örülök, hogy összevártam a két részét, így nem kell hónapokat várnom, hogy kiderüljön, hogy végződik a mese.