Fülszöveg: 
Túl sokat elvettek.Túl keveset hagytak. Nem volt mit veszítenem, amíg… meg nem ismertem őt.
LANA
Nem számítottam rá. Nem akartam beleszeretni. De nem tudom elengedni. Logan Bennett miatt biztonságosabb hely a világ. Ő csodálatos ember. Egy hős. Rács mögé dugja a beteges és elfajzott bűnözőket. Ám miközben ő életeket ment, én elveszem őket. Behajtom az adósságokat, amikkel tartoznak nekem. Tíz évvel ezelőtt elvettek tőlem mindent. És otthagytak meghalni. Ám meg kellett volna bizonyosodniuk arról, hogy tényleg halott vagyok. Most pedig én veszek el tőlük mindent. Egyszerre csak egytől. Túl sokáig készültem erre. Türelmes voltam. De most már nem tudok megállni.
A bosszú jéghidegen tálalva a legjobb…
Nem számítanak rám, amíg vérrel nem festem ki a szobáikat. Logan nem tudja, hogy mit műveltek. Nem tud a sikolyokról, amiket senki nem akart meghallani. Nem tudja, hogy valójában mennyire elfajult ez a város. Csak azt tudja, hogy emberek halnak meg. Azt nem, hogy a gyilkosukba szerelmes. Egy halott lányra senki sem gyanakszik. Logan pedig nem is sejti, hogy az a lány az ágyában fekszik. Egy szörnyeteget keresnek.
Nem egy lányt, aki szereti a piros színt. Nem egy szerelmes lányt.
Én egy arctalan rémálom vagyok. De csak addig, amíg el nem mondom nekik a történetet, amiről szándékosan nem akarnak tudni.
Vajon a végén Logan őket választja? Vagy együtt nézzük végig, ahogy elégnek?
Szerintem:
A dark romance nem az a zsáner, amiben könnyen találok olyan történetet, ami tetszik. A céltalan durva szex és a lelki nyomor ragozása nem tud lekötni. De akad egy-egy olyan történet, ami
tud többet nyújtani és ami miatt próbálkozom a zsánerrel.
A kockázat ilyen. Sikerült úgy erotikus románcnak lennie, hogy mellette érdemben, kb. egyenrangúan a szerelmi szállal thriller is. Sorozatgyilkosokkal, ami különben is az egyik kedvelt zsánerelemem meg profilozó FBI ügynökkel. Igen, én is láttam a Criminal Minds minden évadát – és az újakat inkább nézem Elias, mint a BAU miatt. Elkalandoztam.
A lényeg, hogy a hősnő, Lana két történetben érdekelt. Az egyik, hogy megismerkedik a fess profilozóval, Logannel. Nem első látásra szerelem (szerencsére), de az érdeklődés mindkét oldalról meglesz. Mindketten jók abban, hogy belelássanak másokba és gyorsan kattannak egymásra. Dark romance, úgyhogy a regény a kapcsolatuk fizikai részét többet részletezi a kelleténél, de legalább át tudta adni, hogy ez a pár vonzódik egymáshoz. Ahogy a vonzalom mélyebb érzelmek felé indul. Vagyis, itt még a románccal se fogok kötekedni és sorolni, mi vele a bajom.
A másik oldal Lana sorozatgyilkos oldala. Ahogy megy előre a cselekmény, a részletekből ki lehet rakni, hogy pár – darabszám még nem derült ki – gazdag fiú brutális támadást intézett a kamasz hősnő és a bátyja ellen. Marcus életét is vesztette, Victoria (a későbbi Lana) túlélte a csoportos nemi erőszakot és kínzást, de mindenki halottnak hiszi. Egy kivétel van, a segítője, apja ügyvédjének fia, aki társa a bosszúhadjáratban is. Sorra vesszük, hogy Lana és Jake levadásszák az egykori fiúkat és elég véres véget érnek.
A plusz poén? Logan az ügynök, aki az eseten dolgozik…
De Abby ezen túl is tett bele érdekesnek tűnő vonalakat. Logan más ügyön is dolgozik, és ki lehet venni belőle, hogy Lana abba miképpen kezd belefolyni. Már terve van arra, ha pl. a Logant kiszemelő gyilkos utána eredne, mint Logan barátnőjének. Direkt nem néztem meg, mi lesz a következő részben, de ez is egy olyan irány, amit lehet írni.
Jól áll neki, hogy nincs túlírva. Sőt. Lényegre törő, pörgeti a cselekményt, nem fullad bele az érzelmekbe. De azért benne van, hogy miképpen fejlődnek, éreznek a szereplők. Pl. itt teljesen elfogadható módon, de nem túlmagyarázva megkapjuk, hogy miképpen lehetett áldozatból talpra állni és érte el Lana, hogy képes legyen közel engedni magához egy férfit. Nem szerelem, nem varázsütés, évekig tartó gyógyulás.
Talán van benne némi ponyvás hangulat is, de jól állt neki. Sok minden egészen hihető benne, de azért annyira nem, hogy inkább felzaklasson és ne szórakoztasson. Igaz, ha részletesebben megismerjük, mi történt 10 évvel korábban, lehet, meggondolom magam ezen a téren. Olyan nyersen és direkt nincs benne az erőszak, hogy sokkoljon.
Egyelőre bírom a szereplőit is. Logan, a tipikus jófiú, akire semmi rosszat nem tudok mondani. Talán, hogy komolyan veszi a munkáját a magánélete kárára? De az sem igazán jellemhiba, ő felelősségteljes. Lana pedig túlélő. Különben is hajlamos vagyok az önbíráskodókkal egyetérteni sok helyzetben és ez is olyan. Hol van abban az igazság, hogy nemi erőszakolók és gyilkosok élik a gazdagok kiváltságos, kényelmes életét? Jake meg a jó barát, akire lehet számítani. Okos, gondoskodó. Kicsit benne van a legjobb és meleg barát klisé is, de most ezt sem bántam.
A nyelvezete obszcén, de nem tabudöntően. Itt megvan az, amit általános elvárásként meg tudok fogalmazni. Az a lényeg, hogy az élethelyzet, a szereplő jelleme mit támaszt alá. Nem kell ugyanúgy beszélni egy klubban, egymás között – mint amikor éppen megcsonkítják az embert.
Az érdeklődésem felkeltve és eddig bejött, amit kaptam. Bőven látok még benne lehetőséget is, hogy a folytatás is jó legyen. De kiderül, hiszen több rész elérhető már nálunk is, és tervezem is, hogy olvasom tovább.
