Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Erős: Papírpillangók

2026. október 28. - BBerni86

Fülszöveg: papirpillangok.jpg

Dr. Tiszay Rebeka lezárta a múltját és új életet kezdett Magyarország legelismertebb transzplantációs csapatának tagjaként. Legalábbis ebben bízott. Ám amikor betoppan a rég nem látott nyomozó, Kalmár Fábián, hirtelen minden felborul. A sorozatgyilkos, akitől azt hitte, egy életre megszabadult, újra előkerült. És nem hagy befejezetlen ügyeket…
Rebeka a munkába menekül, azonban a legújabb transzplantált beteg körül egyre megmagyarázhatatlanabb dolgok történnek. Rettenetes hallucinációk, hátborzongató látomások…
Valósággá vált rémálmok. Egy mindent felforgató műtét. És nőkre vadászó, kegyetlen sorozatgyilkos.
Rebeka élete ismét veszélybe kerül. Képes lesz Kalmár nyomozó megvédeni őt? Megtalálják a nőt, akit tévedésből helyette raboltak el? Minél mélyebbre ásnak, Rebeka és Fábián annál közelebb kerülnek az igazsághoz… és egymáshoz. Vajon sikerrel járnak, mielőtt túl késő lesz?

Szerintem: 

Már aludtam is rá, de még mindig nem tudtam eldönteni, mit szólok ehhez a regényhez. Valahogy

fura számomra, de azt már nehezebb megmagyarázni, miért is.

Az első, hogy bajban vagyok azzal, ha meg akarom határozni, mégis, milyen zsánerbe sorolnám be. Nem simán több elemét használja, de valahogy mégsem tartozik egyikbe sem. Egy kicsit ebből, egy kicsit abból – így aztán sokféle, de igazán egyik sem. Nekem talán jobban tetszett volna, ha egy zsáner mellett elkötelezi magát, az markánsabb a többinél, ha más tipikus cselekményszálakkal dolgozik is mellette.

Nézzük is sorba!
Krimi/thriller – hiszen a főszereplő egy sorozatgyilkos áldozata. Rebeka pszichiáter, akinek a legújabb betege nőket kap el, erőszakol és öl meg. Rebeka lesz az egyetlen, akinek sérülten és sebzetten, de sikerül elmenekülnie előle. A férfi azonban soha nem engedi el igazán és hiába telik el több év is, újra felbukkan és fenyegetést jelent. Lesz itt fenyegetés, emberrablás, rendőrsági nyomozás is. De a nyomozást nem követjük. A tényleges eset mondhatni kevés is, mert más zsáner lép előre. Plusz, amilyen szörnyetegnek be van állítva a gyilkos erőszakoló, nem súlyos a jelenléte. A popcorn véres thrillernél talán egy fokkal rémisztőbb, a támadás jól sikerült jelenet lett, de valahogy mégis kevés.

Romantikus – Rebeka ügyén Kalmár Fábián, egy elkötelezett nyomozó fog dolgozni. Kezdettől benne van a levegőben, hogy ők ketten tetszenek egymásnak, csak éppen Rebeka az erőszak után olyan falakat húzott fel, amelyeket a férfi erőszakkal nem akar lerombolni, Rebeka meg magának sem ismerné be az érzéseit. Ez annyira 'slow burn' románc, hogy évek telnek el minden fizikai vagy egyéb kontaktus nélkül. Sőt. Engem tud is idegesíteni, hogy ahhoz képest, Rebeka mennyire intelligens nő – és pszichiáter is, ismeri az embereket és a pszichét –, nem ismeri fel a nyomozó vagy akár a saját érzelmeit. Amikor meg kezd derengeni neki, mi épül közöttük, menekülőre fogja. Ez nem az édes románcra példa, hanem a végletekig elhúzott, a legvégén egymásra találós történet, ami zavar is ezzel a húzással.

Sci-fi: ez a legfurcsább összetevő benne. Rebeka a támadás után szakirányt váltott, és egy kísérleti műtétekkel, agykutatással foglalkozó intézetben lett aneszteziológus. Ő jön rá arra, hogy a professzor tiltott átültetést is végzett, és naná, hogy egy kedves, szimpatikus pék fejében kötött ki az erőszakoló sorozatgyilkos memóriája. Szerencsétlen meg küzdhet idegen, erőszakos emlékekkel és az utolsó, talán még élő áldozat megmentésére merülnie is kell a más, sötét emlékekbe. Még csak nem is az a fő probléma, hogy Magyarországra lett helyezve egy ilyen vezető kutatás. Hanem a sok kis részlet, ami életidegen – a nő rájön, mi történt, aztán simán hagy még egy hetet a professzornak, hogy bevallja, mit csinált? És mennyi esélye van annak, hogy éppen egy sorozatgyilkos agyát ültetik így át, akinek a megszállottsága a doktornő? Pedig vannak jó részek benne – ahogy bele van rejtve a gyanú, egy kis sötét elem, hogy vajon mennyi élt túl a gyilkosból.

Kicsit ez is, kicsit az is, de igazán egyik sem. Van benne krimi, románc és sci-fi, de igazából egyiket se emelném ki, hogy egy egy románc/sci-fi/krimi.

A szereplőkkel kapcsolatosan is ilyen kettős érzéseim vannak. Igazából Rebeka és Fábián is jó emberek, csupa jó tulajdonsággal. Okosak, szexisek, elkötelezettek, emberségesek, hűségesek. Összeköti őket a trauma is, hiszen Fábián nem véletlenül lett rendőr – gyerekként elveszett a kishúga és soha nem csitul a bűntudat vagy a késztetés, hogy másokon segítsen, elkapja a sötét alakokat. Mégis, mellette meg olyan szerencsétlenek tudnak lenni egymással, hogy azt fájt olvasni. Olvasóként olyan egyértelmű, mit éreznek és mivel okoznak csak szenvedést maguknak, ők meg képtelenek észbe kapni.

Szerencsére mellékszereplők sora is van mellettük. Kaptak baráti kört, munkatársakat, Rebeka oldaláról kórházi betegeket és személyzetet. Messze nem kétszereplős regény, ha a mellékszereplők nem is több dimenziósak. Megvan a maguk szerepe a főszereplők mellett és élőbbé teszik a kötetet.

Könnyű volt olvasni, talán nagyon is. Bestseller ízűbb, könnyedebb, mint ami egy thriller/sci-fi kapcsán felmerülne bennem. Egy kis konyhapszichológia, az agysebészet sem éppen Robin Cook szinten mozgott, de cserébe közérthető és könnyed. Ilyen téren a csajosabb vonalat érzem ki belőle.

Úgyhogy, marad a kérdőjel. Szerettem benne több mindent, csak valahogy nekem nem állt igazán össze. Hiányérzet, ha nem is tudom pontosan megfogalmazni, mi okozta.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr1919191041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása