Kamaszos, bentlakásos iskolás, rejtélyes, kísértős.

Kit úgy érzi, kicsúszott a lába alól a talaj. Az anyja külföldre megy az új szerelmével, őt meg egy bentlakásos iskolába adják, ahova a legjobb barátnőjét nem vették fel. Amint meglátja a kastélyszerű, különös vidéki intézetet, egyszerűen érzi, hogy a hely gonosz. A rejtélyt fokozza, hogy csak négyen lesznek tanulók, mindössze három tanárral. Igaz, a zenetanár, Jules tetszik a lánynak, és az egyik társnője, Sandy is remek barát alapanyag, de egyre több különös esemény zaklatja fel a lányokat. Különös álmaik lesznek, a leveleiknek nyoma veszik, és mindegyikük valamilyen új tehetségnek mutatja nyomát. Az egyikük profin festeni kezd, a másik verseket ír, a harmadik matematikai összefüggéseket fedez fel, míg a zongorán alig játszó Kit hirtelen mesterien tud játszani. Mi folyik itt?

Lois Duncan évtizedek óta foglalkozik ifjúsági regényekkel, és sok mai ifjúsági bestseller szerző nőt fel a könyvein. Jól le is döbbentem, micsoda ajánlólista van jelen regénye elején… hiába, úgy tűnik, nálunk ő nagyon kimaradt a szórásból – nálunk még csak a 2. regényénél jár a kiadás – pedig nagyon tetszett ez is. Talán lesz több is még!

Nagyon tetszett az is, hogy foglalkozik a történeteivel, és kész arra, hogy kis belenyúlással modernizálja őket. A Tudom, mit tettél tavaly nyáron is kapott frissítést, és a Sötét folyosók is új alakban került hozzánk. Mert anno a 70-es években nem volt hiteltelen, hogy egy elzárt lányiskolában titkon történhetnek dolgok, de ezt egy mai gyerek el sem tudja képzelni! Hiszen mobil, csevegők, egy egész digitális világ épült! Hogy is lehetne valakit bezárni, nyom nélkül, hogy senki ne is keresse? Duncan ezzel kiegészítette, és teljesen maivá tudta tenni minimális variálással az eredeti történethez képest.

A cselekmény egyszerre izgalmas, sejtelmes és mozgalmas. Mindössze 190 oldal, de abban mindent sikerült beletenni. A kamaszos problémákon, egy bentlakásos iskola hangulatán át a természetfeletti rejtélyig és fenyegetettség érzetig minden benne van. Ki mire fogékony, mindenféle szál akad benne. Problémás, baráti társaságos, misztikus, nagyon távolról nézve még egy szerelmi szál is be van lengetve, de Duncan nem megy el ebbe az irányba.

Szerettem, hogy a szereplői kevés vonással is, de jellegzetessé lettek téve. A lányok egyéniségek, és gyorsan meg lehet jegyezni, ki melyik. Még kedvencet is lehet választani.

Jó benne az is, hogy egy abszolút szórakoztató történet, nagyon gördülékenyen megírva, de tud elgondolkodtatni valót is adni. Simán el tudom képzelni vitaindítónak mondjuk egy irodalom szakkörön vagy olvasókörben. Mi a fontosabb: egy átlagos, de saját élet, vagy valami halhatatlan remekmű, ha annak az én az ára? A regényben is többféle állásfoglalás van, és az olvasó is meg tudja ezek alapján fogalmazni a sajátját.

Jó a csavar, ötletes az egész, remekül működik napjainkba helyezve. Míg olvastam, az jutott eszembe, filmen is szívesen megnézném! (Csak a végén van kicsi hiányérzetem, de ennyi.) Most meg is tehetem, hiszen elkészült a filmes változata is.

Duncan: Sötét folyosók - Értékelés – mint ifjúsági: 100% jó az ötlet, kreatív a megvalósítás is. A valami bajsejtelmes, thriller hangulat egyre fokozódik, és csavaros a megoldás is. A lányok kevés vonással, de jól felépítettek és könnyen lehet azonosulni velük. Még azt a kérdést is felveti a regény, hogy milyen ára lehet egy remekműnek? Szubjektíven: 95% megfogott, és a végéig érdekelt, mi fog történni. Még a csavar is működik, tetszett, ahogy az írónő rávezetett a megoldásra. Kamasz történet, de jó a thriller elem is benne. Nincs túlírva, a modernizálás is működött benne.