Romantikus, kosztümös, házasodó, birtokot vezető.

Gabriel Oak keményen dolgozott, hogy alkalmazott helyett a maga ura lehessen. Minden megtakarításával földet bérelt, birkákat nevelt, és már gondolhatott házasságra. A környékre került bájos és akaratos Bathsheba első látásra megtetszett neki, de a nőtől kosarat kap. Amikor egy fiatal pásztorkutya miatt a férfinak mindene odaveszik, még örülni is tud: nem kell a nőnek így vele nyomorognia. Közben Bathsheba egy birtokot örököl meg, amit maga akar irányítani. Gabriel nála kezd dolgozni, mint pásztor. A nő bizalmas barátként kezdi kezelni, noha tudja, a férfi szerelmes belé. Gabriel kénytelen végignézni, ahogy a gazdag szomszéd birtokos udvarol a nőnek, majd színre lép egy fess katona, aki nem hagyja hidegen a szerelemre éhező nőt. A vak szenvedély árát azonban meg kell fizetni…

Nem díjazom, amikor előbb látom a filmet, mint olvasom a regényt, amiből készült. A Távol a világ zajától című filmet azonban már régebben láttam, a regényhez most fértem hozzá. Jár is azon az eszem, hogy mennyire tetszett volna másként, ha nem tudom, mi lesz a történet végkimenete és a férfiak sorsa a regényből.

Az mindenképpen meglepetés volt, hogy a regényben nem Bathsheba a vezéralak. Gabriel Oak van a középpontban, aki abszolút kosztümös regénybeli férj alapanyag. Hűséges, jólelkű, dolgos és felfelé halad a ranglétrán. Azt is emelt főve tudja fogadni, amikor önhibáján kívül mindene elúszik. Egy ponton már kénytelen voltam azt mondani, hogy Gabriel túl jó is, hogy igazi legyen. Ő mindig ott van Bathsheba mellett, akkor is kitart mellette, amikor a nő őrültségeket művel. Gabriel mindig támogatja, segíti és némán szereti. Ma már ez a viszonzást nem váró hűség idegenséggel tölt el. Túl cinikus korban élünk ahhoz, hogy ebbe bele tudjam élni magam, pedig Gabriel ilyen jellem.

Az már jobban ment, hogy Bathsheba sok döntését elítéljem. Nem is értem, miért bolondulnak bele annyian a nőbe. Egyszerre igyekszik Hardy a személyében önálló és modern nőt írni, aki vezetni meri a birtokát, nem érdekből, hanem szerelemből akar házasodni. Mellette gyarló nő is, aki kacérkodik, játszik a férfiakkal és gyakran későn ismeri fel, milyen rossz döntéseket hoz. A házassága a legjobb példa. Bathsheba annak a férfinak mond igent, aki a nyálregényekből ismerős vágyat kelti fel benne. A fess, a szépfiúnak. Csak éppen Hardy nem nyálregényt írt, és nála nem a szenvedély az, amit példaként állít. Így Bathsheba ezért a szenvedélyért fizetni fog.

De nem csak ő – van még olyan szereplő, aki hirtelen felindulásból, szenvedélyből tesz valamit, és megbűnhődik érte. A biztos lábakon állók, a dolgosak és türelmesek, a valóságban élők viszont elnyerik végül a jutalmukat. A visszafogottság, a hűség – ezek Hardy értékei, amiért a szereplőit is jutalmazza.

Azt nem tudom megítélni, hogy a cselekmény tényleg kiszámítható-e vagy csak annak éreztem, mert a filmből már tudtam, mi lesz. Ami bizonyos, hogy kényelmes regény, sok leírással. Kell hozzá némi türelem, ez egy beleélős, lassabb történet, amit néhol kedvem lett volna húzni is a szöveget. Nem nélkülöz némi bulváros elemet, és ezek benne a leggyengébbek. Fanny sorsa, Frank jelleme – nem is értem teljesen, Frank mégis mit akart. Ellentmondásos, és nem hiszem, hogy direkt. (Gyászolja Fannyt, míg előtte nem győzte lekoptatni magáról.)

A modern nyálregényeknél sokkal jobban tetszett, de Bathsheba nem fogott meg.

Hardy: Távol a világ zajától - Mint romantikus: 75% irodalmi igényű, többszereplős és érzelmekben gazdag regény.

Szubjektíven: 65% Gabrielt helyenként nagyon sajnáltam, nem értem Bathsheba vonzását.