Fülszöveg:

Craig kimondatja velem azt, amit senki sem akar hallani: Minden lépés a halálhoz visz közelebb. A halál pedig egy olyan árnyék, ami részt vesz a mindennapi életben. Angel Craig Sullivan. Egy félvér, akit galádul, hamis ígéretekkel átcsábítottak a pokol világába. Egy sötét oldalra taszított angyal, aki előző életében egy drogos rocksztár volt, egy híres banda, a The Crystals & Z frontembere. Nem mellesleg most is drogfüggő. Melyik a jobb? Melissa Morgan ügyeletes cicababa, aki bálkirálynővé szeretne válni. Minden követ képes megmozgatni azért, hogy elérje a célját, csak arra nem számít, hogy a bicskája beletörhet egy nagyobb sziklába. Angyalok, szellemek és pokolszolgák viadala veszi kezdetét, amikor leomlanak a világok közti falak. A harctér pedig természetesen az emberek világa. Hogy hogyan kapcsolódik a pokolhoz a jég, megtudhatod Bonn Arcticban! Szövevények, harcok, szerelmek, s minden, ami kiverheti a biztosítékot. Te vajon képes lennél túlélni egy árnyháborút?

Szerintem:

Nagyon röviden? Zavaros és semmi értelme. Elvileg sorozatnyitó, de nem alapozza a világot, alig ismerem meg a szereplőket, akiket annyira dobál ide-oda a szerző, hogy mire feleszmélek, már máshol és mással is vannak.

Már a cím. Teddy bosszúja – azt megtudtam, ki Teddy, de hogy miért és hogyan akar bosszút állni? Passz.

A történetben van mindenféle természetfeletti lény, meg félvérek és közeleg egy háború. Csak éppen nem látni át, ki van kivel és a világépítés is problémás. Ha csak azt nézem, hogy elvileg a jó és a rossz fognak összecsapni, a lány meg, akit mindkét oldal magáénak akar, alig 15, de már parti királynő, volt vetélése és egyáltalán nem olyan életet élt, hogy érteném, mit akar tőle a jó oldal.
De mondhatnám a félvérek problematikáját – pl. ugyan miért van szárnya egy szellem és ember vegyesnek? –, vagy azt, amikor Craig a gyerekét akarja látni, aki valami kiképzésen van. Csak éppen az a gyerek kb. 2 éves, és meg se született, mert Melissa elvetélt vele pár hónapos terhesen. Mégis, hogy létezik az a gyerek, mi ő és mi ez az egész? A legtöbb dolog csak oda van hányva a lapokra, nincs semmi keret, aztán a szerző meg is feledkezik róla. Borzalom.

A szerelmi szálak ugyanilyen semmilyenek és ad-hoc jellegűek. Az egyik percben majd megvesznek, mert együtt akarnak lenni, a következőben meg első látásra beleszeretnek másba, miközben hallgatjuk a jóslatot, hogy születésüktől fogva el van rendelve, hogy össze vannak kötve? Ismételhetem magam: ide van hányva egy csomó minden, értelme meg semminek nincs.

Nincs miért megszeretni a szereplőket – igaz, meg se nagyon lehet ismerni őket és nagy a következetlenség is. Egyszer kiderül valami róla, aztán teljesen mást csinál minden indok nélkül.

A stílusa se tetszett. Kapkodós, össze-vissza. Semmi szerkesztettség.

Nem ragozom tovább, nem szerettem.