Történelmi, korszakot bemutatós, háborús, nagy vezéres.
A törökök birodalmat akartak létrehozni, és a szultánok nagy erőkkel bele is vágtak a feladatba. Egyszerre akartak személyes vagyont, hatalmat, és vallási célt is betölteni. Hitték, hogy a világ urának kell lenniük és terjeszteni kell a hitüket. Európa felé az első, a jelképes kapu Konstantinápoly volt. A város, melynek gazdaságáról mondák szóltak, mely a Római Birodalom örökösének tekintette magát. A jelek rég gyűltek, hogy pusztulásra vannak ítélve: kifosztották korábban, Európa nem segítette. Hiába volt egy erős uralkodója, a törökök szultánjának sem kellett a szomszédba mennie furfangért és ambícióért. Mehmed a hadi zsenialitáson át túlerőt és új eszközöket is bevetett. A városnak már csak azt kellett eldöntenie, milyen lesz a hattyúdala: hősiességről vagy gyávaságról szól majd.
Már meséltem a Kalmárköztársaság című történelmi kötetről. Abban volt szó arról, hogyan alapozta meg a keresztes hadjárat, és vele Konstantinápoly kifosztása Velence gazdagságát. Ám annak a történetnek lett egy más következménye is – Kelet kapuja, az arany és ragyogó Konstantinápoly soha nem lett már a régi. Se erejében, se fényében. Ez a kötet ennek a következményeit mutatja meg nekünk.
(Különben nem függ össze szervesen a két Crowley-kötet, nem sorozat, de aki olvasta egyiket, kap belőle adalékot a másikhoz. Hiszen a történészeknek megvan a maguk vizsgált területe, így természetes hogy Crowley munkái is kiegészítik egymást.)
A könyv nagy erőssége, hogy félúton tud elhelyezkedni szórakoztató és tényirodalom között. Történelmi munka, határozottan nem regény. Crowley sok forrással dolgozik, és a szövegben sokszor találkozunk idézetekkel, forrásmunkákkal is.
Ám sikerül a szerzőnek mindezt regényszerű keretbe tenni. Logikusan, szórakoztatóan végigvezet az eseményeken, amelyekbe beépíti ezeket az anyagokat úgy, hogy azok szervesen a szöveg részei lesznek, nem törik meg az olvasás lendületét. Mesélős a stílusa – ha tanítana is, szerintem élvezetes órákat tarthatna, mert kifejezetten olvasmányos a kötete.
Tetszik az egyszerre széleskörű és leszűkített perspektívája. Minden, ami elvezet Konstantinápoly 1453-as bukásához, ebben megtalálható. A politika, az európai államok stratégiája, a gazdaság és a felemelkedő török birodalom portréja. A korszak meghatározó személyiségeinek bemutatása, kiemelve azt, a jellemük hogy vezetett el 1453-ig. A hadi technikákban, hajózásban történt változások. Történelem és segédtudományok. Minden, 1453 és Konstantinápoly kapcsán.
Ugyanakkor itt zárulnak az ablakok, ami nem érinti ezt a témát, de a korszakban történt, itt nem lesz tényező. A magyar kiadásban olvashatunk még Nándorfehérvár ostromáról, és felfedezhetjük a hasonlóságokat, de az már csak a Park Könyvkiadótól kapott plusz.
A kötet tartalmaz minimális képanyagot is, aminek kifejezetten tudtam örülni. A fejezetekben elszórtan egy-egy fekete-fehér rajz, középen egy színes összeállítás található. Azt esetleg nem bántam volna, ha ezekre a képekre utalnak a szöveg közben is, akkor olvasás közben odalapozok és megnézem őket.
De ez sem változtat azon, hogy a kötet tetszett, és jól kiegészítette a korábban olvasottakat.
Crowley: 1453 - Mint dokumentumregény: 90% alapos, tele forrásanyaggal, de végig nagyon olvasmányos.
Szubjektíven: 75% tetszik Crowley stílusa, alapos a témájában, de maga az ostrom nem köt le.