Robotos, jogos, küzdelmes, érzelmes.
Péter remek állásajánlatot kap a céghez, ahova mindenki vágyik. A munka nehéz és sok, de élvezi a kihívást, csak azt nem érti, miért nem találkozhat személyesen is a munkatársaival. János egy nap pedig elkezdi neki adagolni a döbbenetes igazságot. (Az igazi robotok) A pályázatokat elbíráló közhivatalba robotokat rendelnek az ügyintézők mellé. Carlos, aki a legkevesebb ügyet intézi, és sokat lóg egy-egy nap, mégsem aggódik. Tudja, a közhivatalt mi mozgatja igazán. (A mindennapi robot) Amara a kivégzésére váró tudós, akit azért ítéltek halálra, mert kísérleti állatait, a kutyáit kivégezte. Már csak annyit akar, hogy az eredményeiről szóló tudósgyűlés döntését meghallgathassa – elkezdenek-e a robotoknak személyiséget programozni? (Az ember legjobb barátja)
Rendszeresen írom, hogy díjazom, ha novellás kötetek látnak napvilágot, én szívesen olvasnék egy havi lapot is novellákkal. A nemrég megjelent SF Galaxis szinte ezt a kívánságom testesíti meg: folyóiratszerű, és tervben van a sorozatkészítés is.
Ennek az első kötetnek a robotok a témája, és minden novella szépen bele is illik a tematikába. Valamiképpen a robotika a téma, és műfajban, ötletben, stílusban is sokféle szerencsére a kötet. Könnyeden bele lehet merülni egyik történetből a másikba, mindig új világokat felfedezve.
Vannak köztük elgondolkoztatók, már szinte filozofikusak, mint a Musicus. De akad napjainkra reflektáló, brutálisan maró fekete tükör, mint A mindennapi robot. Aki dolgozott valaha közszolgáltatásban, szerintem megerősítheti, mennyire magyar és fájó pontokra tapint rá a szerző. Komolyan, még mindig ennyire igaz Móricz és a Rokonok? Igen, az, még ha a jövőbe is helyezzük a cselekményt. De akadnak akciós, nyomozós darabok is, mint a Tizenhat tonna.
Sok megérdemelné, hogy külön is kivegyem, és kicsit elemezgessem, mit mond az emberről és a létezésről. Ugyanis az volt a tapasztalatom, hogy bár a legtöbb a távoli jövőben játszódik, és valóban szerves részét képezik a történetnek a robotok, igazából a mai emberekre respektálnak. Kiemelik, hogy tesz minket a mindennapi robot géppé és elveszi az emberi részünket. Hogy az emberi természetnek mennyire része a taktikázás, és játszma. Hogy az igazi érzelmek hogyan képesek mennyet, de poklot is teremteni. Általános, emberi mélysége van a történeteknek, amely a mának mesél szórakoztató sci-fi formában.
Így az sem zavart, hogy gyakran ráismertem egy-egy nagy sci-fi szerző ötletére vagy sikerre egy-egy történet mélyén. Gregor történetében nem tudtam nem az Én, robot alaphelyzetét felfedezni. De emlegethetném a Battlestar Galactika egy-egy ötletét is, vagy Philip K. Dicket. De nincs is ezzel semmi baj, nem azokat a történeteket másolják, eredetiek mellette, csak megidézik azok szellemét.
A kötet kapcsán azt is ki akarom emelni, hogy még a szerző válogatásban is eltalálták az ízlésem. Vannak benne már több kötetes, rendszeresen megjelenő szerzők novellái, de pályakezdők is kaptak lehetőséget benne.
Aki szereti a sci-fi műfaját, de aki annyira nem, az is bátran próbálkozhat, jó kis kötet lett.
SF Galaxis - Mint sci-fi: 95% változatos, kérdéseket felvető, de jó szórakozás is. Könnyed sci-fi.
Szubjektíven: 100% szórakoztató végig, változatos, és nagyon jó témafelvetései vannak.