Fülszöveg: 

„Az ígéret nem holmi csók a szélben, amivel csak úgy dobálózunk. Egy darab saját magunkból, amit odaadunk valaki másnak, és nem kapjuk vissza, amíg nem teljesítjük a fogadalmunkat.”

Vannak azonban ígéretek, amelyeket szinte lehetetlen teljesíteni. Egy elátkozott sárkánygyöngy visszajuttatása a jogos tulajdonosának pont ilyen feladat. Különösen, ha a szóban forgó gyöngyöt a világ összes nagy hatalmú sárkánya, varázslója és démona magának akarja. És ha ez nem lenne elég, a roppant erővel rendelkező varázstárgy rendkívül szeszélyes is… Shiorinak el kell utaznia a sárkányok tenger mélyén rejtőző királyságába, démonokkal és szellemekkel kell harcolnia, és haza kell juttatnia a gyöngyöt, mielőtt az teljesen kettétörik, és elpusztítja a világot.
De maga Shiori vajon hazatalál-e valaha? El tudják-e fogadni az emberek az ereiben csörgedező varázserőt, vagy elszabadult papírsárkányként kell kóborolnia a világban, távol az apjától, a testvéreitől, a szerelmétől?

Szerintem: 

Kicsit megbolondítottam az olvasási sorrendet és most ennek a következményét érzem ebben a regényben. Az első rész után

Fülszöveg: 

A Marvel legeszeveszettebb (és legfelelőtlenebb) hőse visszatért a Shonen Jump paneljeire – és természetesen ezzel együtt Japánba is –, ráadásul még őrültebb kalandokba keveredik, mint korábban! A hosszú kihagyás után még erősebb (ahogy ez a mangákban lenni szokott), és még kínosabban ügyel arra, hogy senkinek ne okozzon lelki vagy fizikai traumát. (Na peer-sze.)
Hogy mi mindent találhat a kedves olvasó a harmadik kötet pörgősnél pörgősebb paneljein?
Nos, lesz gyilkossági nyomozás, szörnyirtás, multiverzumos kalandok, és (talán) tengerparti kiruccanás is. Hogy a híres vendégszereplőkről, közönségkedvencekről és az ELMARADHATATLAN eredettörténetről ne is beszéljünk! (Hogy kinek az eredettörténete? Nos, hogy ez kiderüljön, bizony meg kell vásárolni ezt a kötetet…)
No, akkor mehet is a kosárba ugye?
Hiszen Deadpool nyugdíjas éveire gyűjtünk!

Szerintem:

Talán ez volt az eddigi kedvenc részem a sorozatból. (Azért írom, hogy eddigi, mert nekem kicsit sem tűnik a történet befejezettnek. Elvben ez a

Fülszöveg: 

Erika Cassnek tökéletes családja van. És tökéletes élete. Egészen addig, amíg egy este be nem csenget hozzájuk két nyomozó.

Egy középiskolás lány nyomtalanul eltűnt Erikáék csendes, kertvárosi környékéről. A rendőrség a legrosszabbtól tart – gyilkosság történt. És feltehetően Erika kamasz fia, Liam volt az utolsó, aki élve látta a lányt.

Erika mindig is érzett valami sötétet és nyugtalanítót a látszólag kifogástalan idősebb gyerekében. Szeretné azt hinni, hogy ártatlan. Ám ahogy a bizonyítékok egyre gyűlnek, már nem tudja tovább tagadni az igazságot: lehet, hogy Liam valami elképzelhetetlen dolgot követett el. Erikának fel kell tennie magának a kérdést: Meddig hajlandó elmenni egy anya, hogy megvédje a gyermekét?

Szerintem: 

Kezdjük azzal, hogy a borító nem tett boldoggá. A cím, az írónő stílusa és a borító együtt azt sejtette, hogy

Fülszöveg: 

Vanessa a saját szabályai szerint éli az életét – mindig csak az adott nap számít, és abból ki kell hozni a lehető legtöbbet. Nem akar elpazarolni egy pillanatot sem és nem szeretne lemaradni egy élményről sem, mivel nem tudja, hogy vajon őt is érinti-e ugyanaz a végzetes genetikai betegség, mint az anyját. Egyébként is, rengeteg tennivalója van, épp a világot utazza körbe, hogy megmutassa a több millió YouTube-követőjének, hogyan élvezzék ki életük minden pillanatát.
De miután a féltestvére hirtelen Vanessára hagyja a kiskorú lányát, ő pedig kénytelen otthon maradni, hogy beláthatatlan ideig pótanyuka legyen, hirtelen már nem érzi magát formában.
Legnagyobb meglepetésére épp a szomszédban lakó, hihetetlenül dögös ügyvéd, Adrian Copeland ajánlja fel a segítségét. Elvégre alig ismeri. De ahogy közelebb kerülnek egymáshoz, Vanessa rájön, hogy az ő gondtalan életmódja és Adrian kiszámíthatósághoz való ragaszkodása hosszú távon nem fér össze. Csakhogy Vanessa tudja legjobban, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy féljen a legnagyobb kockázattól…

Szerintem: 

Ezt se sűrűn írom le, de miközben abszolút egyet tudok érteni a regény képviselte üzenettel, magát a történetet

Fülszöveg: 

Tikk… takk…

A múlt soha nem marad eltemetve. A régi kastély falai közt még mindig ott visszhangzik a gyermekkacaj – és egy különös asszony árnyéka, aki három gyermeket nevelt elfeledve szörnyű titkokat, félelmet és az igazságot.

Húsz év telt el.

Most hat ember érkezik ugyanide, meghívott vendégekként – vagy inkább áldozatokként?

Egy játék kezdődik. Olyan játék, amelynek szabályait senki sem ismeri, és amelyben minden nap meghal valaki. A múlt szálai egyre szorosabban fonódnak össze, míg végül lehull a lepel: ki az áldozat, ki az elkövető – és ki marad életben?

Egy kastély.
Hat gyanútlan ember.
Egy asszony.
A virágok titka.
Egy óra, amely sosem áll meg.

Vajon te kibírod a játék végéig?

Szerintem: 

Ennyire felemás élmény rég volt az írónőtől kötet. Sőt, lehet, hogy nem is futottam még bele olyanba, ami mintha nem tudta volna eldönteni, mi akar lenni. Szerintem a misztikus horror és a thriller között ingázott volna, csak aztán…

Fülszöveg: 

Scott Hunter, a New York Admirals sztárhokisa szentül hisz a meccs előtti rituáléban.

De mi van, ha ezúttal nem a smoothie hozza meg a szerencséjét… hanem a pasi, aki készítette?

Scott mindig felismeri, ha valami jó. Amikor megkóstolja Kip Grady smoothie-ját egy bárban, és a balszerencse-sorozata hirtelen megszakad a jégen, mindent megtesz, hogy megismételhesse a sikert… és hogy közelebbről is megismerhesse a pult mögött álló szexi, szórakoztató srácot.

Kip érzi, hogy Scott nem csak az ital miatt tér vissza újra és újra, de azt elképzelni sem meri, hogy a férfi egyszer felhívja magához. Vagy hogy szanaszét csókolja, és mindenhol kényezteti. Amikor ez mégis megtörténik, az egész hihetetlenül intenzív és ellenállhatatlan… és újra meg újra megismétlődik. De mindig Scott feltételei szerint, zárt ajtók mögött. Scottnak szüksége van Kipre. De közeleg a rájátszás, és minden eddiginél nagyobb figyelem irányul rá. Most nem engedheti meg magának, hogy bármi veszélyeztesse a karrierjét… Márpedig pontosan ez történne, ha felvállalná a kapcsolatukat a világ előtt.

Kip készen áll mindent beleadni. De meddig lehet úgy szeretni valakit, hogy közben láthatatlannak kell maradnod?

Szerintem: 

Rachel Reid sorozata nagyon nagyot megy mostanában és kint nem csak a sorozat miatt. A hype jött, itt is elég kelendő és meglepetés – a kiadó az elején kezdte a regényeket, és nem azzal a résszel, ami a tévében olyan erős rajongói táborral bír.

Ezt különben díjazni is tudom. Így

Fülszöveg: 

Képzeljük el, hogy a Cixin Liu nevű író, A háromezertest-probléma című sci-fi eposz szerzője (15 eladott példány), a vöröslámpás negyedet látogatja, a kukákat túrja élelemért, gyilkos számítógépes vírust programoz, és ha kell, mongol paripán vágtat a város utcáin! Képzeljük el a már százéves Stephen Hawking professzort egy Föld-közeli pályán keringő alacsony gravitációjú gondozóintézmény lakójaként, amint időnként egy toronyházak ablakainak tisztítására szakosodott „pókemberrel” osztja meg gondolatait az univerzumról, fekete lyukakról és az űrben szanaszét világító csillagokról! Ezek után mi sem könnyebb, mint hogy elmélázzunk azon, hogyan fogadná az emberiség Istent, aki űrhajóval tér vissza teremtményei közé, hogy nyugdíjas éveit szeretett gyermekei körében élvezze ki!

Szerintem: 

Tud zavarni, hogy Cixin Liu úgy van emlegetve, mint A háromtest-probléma szerzője. Olvastam azt is, de a köré épült rajongást nem tudtam átérezni. Jobban szerettem más könyveit és most ez a novellás kötet is jobban tetszik.

Sci-fi, a történeteket a posztapokaliptikus, illetve

Fülszöveg: 

Clementine „Emmy” Rydernek életében először fogalma sincs, mit csináljon. Mindent kipipált a teendői listáján. Elhagyta szülővárosát, főiskolára ment, és nevet szerzett magának kedvenc elfoglaltságával: a lovaglással. Amikor azonban egy sérülés legyőzhetetlen akadályt gördít elé, a karrierjét, a lakását és a fiúját otthagyva visszatér szülővárosába, ahonnan egész életében menekülni próbált.

Luke Brooks Meadowlark hírhedt rosszfiúja, bártulajdonos és agglegény. Egyben a Ryder család ötödik, nem hivatalos tagja, aki egész gyermekkorát Emmy bosszantásával töltötte.
Évek óta nem látta legjobb barátja kishúgát, de amikor a lány besétál a bárjába (és az életébe), nem tudja levenni róla a szemét.

Brooks úgy dönt, hogy a végére jár annak, hogy miért tért vissza Emmy a városba, és mi oltotta ki az örökös tüzet a szemében. Legalábbis ezt mondja magának…

Ahogy forrósodik a levegő kettejük között, egyre nehezebb távol tartania magát a lánytól. Vajon Brooks visszaadhatja a szikrát? Vagy mindketten a lángok martalékává válnak?

Szerintem: 

Ilyen borító mellett eszembe nem jutott volna, hogy ezt írom le, de ez a könyv valahol cuki. Igazából egy

Fülszöveg: 

Egy fiatal nőt holtan találnak egy bűvészkellékben: a dobozon átszúrt kardok vetettek véget az életének. A stockholmi rendőrség különleges egységének, Mina Dabirinek és a kollégáinak azonnal nyilvánvaló, hogy nem egy félresikerült mutatványról van szó, hanem bestiális gyilkosságról. Mivel a csapat nem jut egyről a kettőre, Mina egy mentalista, Vincent Walder segítségét kéri, aki az emberi psziché és a testbeszéd szakértője. Hamarosan sikerül kapcsolatba hozniuk a gyilkosságot egy korábbi esettel, ami rávilágít, hogy különösen kegyetlen és agyafúrt sorozatgyilkossal van dolguk. Mina és Vincent gyorsan megtalálják a közös a hangot, talán mert hasonlóan furcsa, bogaras emberek. Ráadásul mindkettőjük múltja sötét titkokat rejt, amelyeknek talán közük van a bűncselekményekhez is. Egy biztos: a gyilkos még nem végzett. És meg kell állítaniuk, mielőtt újra lecsap.

Szerintem: 

Erre nem leszek büszke, de alig jöttem rá, mi van a borítón. Amikor már olvastam, leírták az első gyilkosságot és megtudtam, mit is jelent a címbéli doboz,

Fülszöveg: 

„Kiviszem a szemetet!” – mondta alig hallhatóan, ahogy lenyomta a kilincset és kilépett az ajtón. Sőt, lehet, nem is mondta, nehogy valaki meghallja, és még a végén meghiúsuljon a terve. Nem akarja, hogy bárki is megakadályozza. Már nem. De vajon, ha meghallják, észrevették volna, hogy nincs is nála semmi, pláne nem a szemét? És mikor fog feltűnni bárkinek is, hogy milyen régóta eltűnt?

Hideg a víz. Nagyon hideg. És egyre hidegebb, minél bentebb sétál. De már nem érdekli. Csak legyen vége. Nem bírja tovább. Már nem. Ez az egész így nem jó. Nagyon nem. Ha jó lenne, nem várná a végét.

Örülünk és szenvedünk, szeretünk és utálunk, hibázunk és tanulunk, kimondunk és eltitkolunk, beleszületünk és belehalunk. Ez az élet, ahol, elvileg mindenki a maga útját járja. De tényleg a saját maga életét is éli? Túlélhető-e, ha egy nap kiderül az igazság? Akadhat-e mégis némi kapaszkodó a legnagyobb kilátástalanságban?

Szerintem: 

Most azzal leszek bajban, melyik könyvre