Fülszöveg: 

A születése óta vak Naomi Balkerne Heights kicsi, nyomasztó városkájában tengeti életét. Mindennapjai sivárak, házassága tönkrement; a 36 éves nő azt fontolgatja, hogy véget vet szenvedéseinek, és öngyilkos lesz. Ám a végzetes döntés előtt belebotlik egy brutálisan meggyilkolt fiatal nő testébe. Érzékeli, hogy valaki más is ott van a tetthelyen – aki őt figyeli. Naomi ugyan nem láthatja gyilkost, mégis ő az egyetlen személy, aki azonosíthatja.

Ez a rémisztő igazság mindent megváltoztat: Naomi rádöbben, élni akar, éppen akkor, amikor az élete a legnagyobb veszélyben forog. Miközben a holttestek egyre csak gyűlnek, és a rendőrség hiábavalóban kutat a tettes után, minden egyes mozdulatára figyelnie kell, és megválaszolnia a kérdést, amin a sorsa múlhat: miért hagyta őt életben a gyilkos?
Egy ilyen apró kisvárosban a gyilkos biztosan a közelben ólálkodik, talán közvetlenül szemtől szemben vele…

Szerintem: 

Eléggé vegyesen éreztem magam a regény elolvasása után. Thrillerként szerettem, de

Fülszöveg: 

1976-ban Dana arról álmodik, hogy író lesz.
1815-ben viszont rabszolgaként bánnak vele.

Amikor Dana és Rufus először találkoznak egymással egy marylandi ültetvény mellett, a fiú épp a folyó vizében fuldoklik. Dana megmenti őt – majd megteszi később újra és újra.

Egyikük sem érti, hogyan képes Rufus megidézni Danát a jövőből, valahányszor az élete veszélybe kerül, ahogy nincsenek tisztában azzal sem, milyen kötelékek fűzik őket egymáshoz.

Ám ahogy Dana egyre többet tér vissza a múltba, annál világosabb lesz számára, hogy az élete talán még azelőtt véget érhet, hogy egyáltalán elkezdődhetne.

Szerintem: 

A helyzet az, hogy van egy film, ami kísértetiesen emlékeztet erre a történetre. Tudom, hogy készítettek belőle sorozatot, de nem arra gondolok. Más

Fülszöveg: 

Lightlark ​szigete csak százévente egyszer közelíthető meg, hogy otthont adjon a Centenáriumnak, annak a halálos játéknak, amelyre kizárólag a hat birodalom uralkodói kapnak meghívást. Ez egyben kihívás is, melynek elfogadása esetén a résztvevők kénytelenek szembenézni a sorsukkal, akármi is vár rájuk: győzelem vagy vereség, jutalom vagy végső pusztulás. A most következő Centenárium az utolsó esély a hat uralkodó számára: csak a részvétel által válhatnak képessé a birodalmaikat évszázadok óta sújtó egyedi, kegyetlen átkok megtörésére. Csakhogy minden uralkodó rejteget valamit. Ráadásul megtudják: az átkok megszüntetéséhez az egyiküknek meg kell halnia.

Isla Crown a Vadoncok birodalmának fiatal uralkodója. A Vadoncok veszélyes csábítók, akiket az az átok sújt, hogy meg kell ölniük a szerelmüket. Rettegett és megvetett népnek számítanak, így csak Islában bízhatnak, hogy a Centenáriumnak köszönhetően képes lesz megtörni az őket sújtó átkokat.

A túlélés érdekében Isla bármit hajlandó megtenni, akár hazugságra és csalásra is kész, hogy megmentse népét… A szerelem pedig egyáltalán nem könnyíti meg a feladatát.

Szerintem: 

A helyzet az, még mindig elég tanácstalan vagyok ezzel a regénnyel. Tudok benne mondani jó ötleteket, csak éppen szinte mindenre van is egy negatívabb megjegyzésem. Van benne valami furcsa, ami birizgálja az agyam.

Kezdjük talán azzal, hogy

Fülszöveg: 

„Van ​egy bizonyos idő az életre, és van a halálra. A kettő között van idő emlékezni” – írja a százesztendős Violeta Del Valle unokájának, Camilónak. Az asszony, aki 1920-ban született, abban az évben, amikor a világszerte pusztító spanyolnátha-járvány elérte Dél-Amerika partjait is, 2020-ban, a koronavírus-járvány idején, a halálos ágyán számot vet életével. Unokájának írt visszaemlékezésében megelevenednek a huszadik század viharos eseményei: pandémia, gazdasági világválság, háború, politikai harcok és társadalmi küzdelmek, egy gyorsan változó világ legfontosabb pillanatai. Mindeközben a sorok között kibontakozik egy kivételes női sors, egy olyan asszonyé, aki az őt ért tragédiák és veszteségek dacára mindvégig próbált hű lenni önmagához és harcolni azokért, akiket mindennél jobban szeretett.

Szerintem: 

Élettörténetbe ágyazott történelem – avagy Allende úgy tudott mesélni egy asszony küzdelmeiről, szerelmeiről, hogy közben

Fülszöveg: 

A Csak ​így tovább-ban Simon Snow és barátai azzal szembesültek, hogy talán nem minden igaz, amit a világról gondoltak. A Tévelygő fiúban azzal, hogy esetleg az sem, amit magukról hittek. Az Akármerre visz a szélben pedig Simon, Baz, Penelope és Agatha válaszúthoz érkezik.

Simon számára ez az jelenti, el kell döntenie, hogy a Mágusvilág része akar-e maradni – ha nem, szembe kell néznie azzal, milyen hatással lesz ez a kapcsolatára Bazzal, aki eközben két családi válságot kezel, és egy új, rejtélyes Kiválasztott is leköti a figyelmét. Penelope szívesen támogatná őket, csakhogy ő meg átcsempészett a határon egy amerikai normot, és életében először fogalma sincs, mihez kezdjen. És Agatha? Nos, Agatha Wellbelove-nak csak simán elege van.

A csapat visszatér Angliába, vissza a Watfordhoz, a gyökerekhez.

Szerintem: 

Az a legnagyobb bajom, hogy iszonyatosan túlírtnak érzem. A sorozatot, de a

Fülszöveg: 

Hannah Jones immár San Franciscóban egyengeti karrierjét. Ő az iroda első számú védőügyvédje, így amikor egy fekete férfit gyilkossággal vádolnak, ő kapja a feladatot, hogy képviselje a védelmet. Ám az ügy igencsak kellemetlen, és nagy port kavar, mivel az áldozatok mind jómódú, fehér lányok. Hannah-nak félre kell tennie a saját érzelmeit. Hisz abban, hogy az igazi áldozat a vádlottak padján ül, és mindent megtesz azért, hogy ezt bebizonyítsa.
Hannah töretlen lelkesedéssel végzi munkáját egészen addig, míg a múltja ismét árnyékot nem vet karrierjére és szerelmi életére.

Képes lehet egy nő elfeledni minden fájdalmat, amit a számára legfontosabb ember okozott? Hogyan tudja feldolgozni az árulást és a hazugságokat? Létezhet második esély egy romokban heverő kapcsolatban?

Szerintem: 

Tény, nem tegnap, de nem is múlt hónapban olvastam a sorozat első kötetét. Ennek ellenére nem kicsit sokkolt, hogy

Fülszöveg: 

Averynek már csak néhány hetet kell átvészelnie a rejtélyekkel teli Hawthorne-házban, hogy hozzájusson sokmilliárd dolláros örökségéhez. Az életére folyamatosan veszély leselkedik, de legalább van kire támaszkodnia: a Hawthorne testvérek befogadták a családjukba, és megosztották vele titkaikat.
Néhány nappal azelőtt, hogy Averyből a világ leggazdagabb tinije lenne, felbukkan valaki a múltból, és a segítségét kéri. A látogató jelenléte teljesen felbolygatja a kastélyt, régi sebeket tép fel, és újabb rejtélyeket hoz felszínre. Közben kezdetét veszi egy utolsó, veszedelmes játék egy ismeretlen, de nagy hatalmú ellenféllel, a tét pedig hatalmas: mindent vagy semmit.

Szerintem: 

Eddig se szerettem ezt a sorozatot, de most már teljesen el is fognak veszíteni. Pedig Barnes még folytatja, de minek?

Kierőszakolt folytatás, amiben

Fülszöveg: 

1531. ​A bosszú elmaradt, a farkasasszonyok nem teljesítették fogadalmukat, de végre nyugodt, vidám normális életet élnek. Isabeau Párizsban üzlettulajdonos, I. Ferenc király fehérnemű-készítője, köztiszteletnek örvendő dáma, akinek társaságát a király is kedveli. Ő, aki valamikor csal egy kis vadóc lány volt Auvergne-ben, most egyedül irányítja az előkelő üzletet, ahol a legfinomabb selymekből szabnak és varrnak drága holmikat a királyi udvar számára. Házában él unokája, Marie, a folyton nyüzsgő, játékos és szemtelen kamaszlány, akit nagy szeretettel vesznek körül a Csodák Kertjének koldusai. Nem csoda, hiszen a törpe kolduskirály, Mumus engedélyével hosszú ideig ők rejtegették. Marie a kolduskirály fiával, Constant-nal tölti gyermekkorát, és egyik kedvenc szórakozásuk a királyi csendőrség bosszantása.Ám egy szép tavaszi napon felborul életük békés rendje. Átmenetileg új rendőrfelügyelőt neveznek ki Párizsba, aki nem más, mint Francois de Chazeron. Azért jött, hogy hajtóvadászatot rendezzen ellenük. Többé nincs menekvés, a farkasasszonyoknak szembe kell szállni a kegyetlen auvergne-i urasággal. És ez a harc egyesíti az elátkozott Albérie-t, a túlélő Isebeau-t, Loraline-t, a farkast és Marie-t az ártatlant. Még egyszer, utoljára harcba indulnak a szabadságukért.

Szerintem: 

Nem tudom eldönteni, hogy rosszul van megírva, vagy csak szubjektíven ennyire

Sikerült még egy olyan könyvre bukkannom a folytatás olvasása okán, amit pont akkor olvastam, amikor anno rossz volt a laptop. Így pótlólag jöjjön:

Fülszöveg: 

1500 ​decemberét írjuk. A montguerlhe-i erőd falainak tövében egy fiatal lány hever: Isabeau. Hosszú haja sáros, a teste véres. Eszméletlen. Mivel feltűnően szép volt, és vissza merte utasítani a környék hűbérurát, aki a menyegző utáni első éjszakát követelte tőle, a nagyúr a fiatal férjet felakasztatta, őt megerőszakolta, megverte, és tüzes vassal megbélyegezte. Aztán kidobatta az éhes farkasok elé. De a farkasok nem tépik szét a meggyalázott lányt. Mert közülük való. Akárcsak a húga, aki szintén beszéli a nyelvüket, és telihold idején maga is farkassá változik… Isabeau-t mindenki halottnak hiszik, pedig túléli a borzalmat. Az erdőben rejtőzik, egy farkasfalkával él, és csak a bosszúra gondol. Isabeau-t a megpróbáltatások megkeményítik, de a szíve nemes marad. Története a titokzatos erődítmény föld alatti folyosóiból és barlangi életéből a Csodák Kertjébe, a Louvre báltermeibe vezet minket, de egy különleges jóstehetséggel megáldott gyermekkel is találkozunk, akit később Nostradamus néven ismer meg a világ…

Szerintem: 

Nagyon szeretném egyben nézni az egész képet, de a vége annyira kiakasztott, hogy