Fülszöveg: 

Éjfél.

A rendőrséget eldugott farmra hívják Oxford külterületén.

A konyhában holttest, közvetlen közelről lőtték agyon.

Úgy tűnik, betörés, ami rosszul alakult, de DI Adam Fawley gyanakodni kezd, hogy másról van szó.

Amikor a rendőrség felfedezi, hogy az ügy összefügg egy évekkel korábbi gyermekgyilkossággal, amely az igazságszolgáltatás állítólagos tévedésével zárult, a sajtó vérszemet kap.

Fawley csapata hirtelen minden korábbinál élesebb figyelem kereszttüzében találja magát. És aki a múlt mélyére ás, biztos talál egy-két csontvázat.

Szerintem: 

Úgy tűnik, Cara Hunter talált egy formátumot, aki kifejezetten jól áll neki. A szólóregény előtt/után, meg kellene lesnem a kiadási évet, írt az Adam Fowley-sorozatba is egy show köré írt nyomozást.

Ok, itt azért van egy lényeges különbség. Fowley és a csapat nyomoznak, sok-sok

Fülszöveg: 

A könyv alapján készült film Keira Knightley főszereplésével hamarosan a mozikban
Semmi nem veszélyesebb az igazságnál Katharine Gun, a brit titkosszolgálat munkatársa egy nap nehéz döntést hoz: szigorúan bizalmas információt juttat el a sajtónak egy amerikai-brit kémakcióról, amelynek célja, hogy megszerezzék az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazását a 2003-as iraki invázióhoz.
A könyv megírását alapos kutatómunka előzte meg, a szerzőpáros pedig lehengerlően meséli el ennek a bátor fiatal nőnek a történetét. A történet alapján készült filmet Keira Knightley főszereplésével várhatóan a hazai mozikban is bemutatják.

Szerintem: 

Elvekről kellene beszélni a kapcsán? Biztos velem van a baj, de kb. ugyanaz volt a bajom ezzel a kötettel, mint a filmmel is.

Fülszöveg: 

Franciaország, 1429

A galambóci ostrom már csak nyomasztó emlék Luxemburgi Zsigmond magyar király számára. A török fenyegetés helyett ezúttal is európai diplomáciai fortélyok kötik le figyelmét: ifjú lovagját, Hunyadi Jánost egy fontos küldetéssel a Franciaországba tartó követség katonai parancsnokának nevezi ki. A követség feladata, hogy üzenetet vigyen Zsigmond burgundiai rokonainak, kérve, támogassák őt német-római császárrá koronázása ügyében. A magyar küldöttség a később „százévesnek” nevezett francia–angol háború kellős közepébe csöppen. A király burgundiai rokonsága Compiègne közelében épp arra készül, hogy elfogjon egy tizenkilenc esztendős francia leányt, aki rövid idő alatt lángba borította az egész országot, és új reményt adott népének a megszálló angolok elleni küzdelemhez.

Amikor aztán a franciák és angolok összecsapása a tetőfokára hág, Hunyadi szemtanúja lesz egy csodálatos eseménynek, mely megváltoztatja egész életét.

A KIRÁLY HARMADIK ESKÜJE

1456 decemberében – néhány hónappal a csodálatos nándorfehérvári diadal után – egy csikorgó, téli estén Kecskemét akkori népe történelmi esemény szemtanúja lehetett. A Temesvárról Buda felé tartó királyi menet, V. Lászlóval az élen, s a kíséretükben utazó két Hunyadi fiú, László és Mátyás a városban töltöttek egy éjszakát…

Szerintem: 

Érdekes fejezettel bővült Hunyadi János története. Bán Mór elküldte egy küldöttséggel a százéves háborúba, ahol

Fülszöveg: 

Bán Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmi regénysorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem rettenetes bosszúja elől menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolgálatába álltak. A valós történelmi tényeken alapuló, kalandos sorozat első kötete hamisítatlan történelmi olvasmány: romantikus, végig feszültséggel teli. Igazi nagyregény, amilyet a magyar történelem ezen alig ismert korszakáról talán még soha nem olvashattunk.

Szerintem: 

Történelmi regény, de olyan kis misztikus színezettel, hogy nem kicsit várom, merre és meddig fog elvezetni minket a szerző. Mivel a mese vége elvben Mohács, lehet itt

Fülszöveg: 

Ebben a mélyen megindító és figyelemre méltó könyvben Hayley Campbell újságíró a társadalom halálhoz való viszonyát, és azok életére gyakorolt hatását vizsgálja, akiknek munkája a halálhoz kapcsolódik. Ha rájuk ruházzuk át ezt a terhet, mert nekünk túl sok lenne – teszi fel a kérdést a szerző –, ők hogyan birkóznak meg vele? Vajon a halállal való közvetlen szembenézés csökkentené a félelmünket?
A szerző gyerekkori kíváncsiságából merítve találkozik balzsamozókkal és egy egykor a halálsoron dolgozó hóhérral, tömeges halálesetekkel foglalkozó nyomozóval és egy gyászkezelő bábával. Beszél sírásókkal, akik már saját sírjukat is megásták, és interjút készít egy férfival, akinek a munkája megtisztítani a bűnügyi helyszíneket.
Campbell éleslátó és őszinte interjúiban olyan dolgozóknak teszi fel a kérdést, akiknek mestersége a halál: vajon megváltoztatja az embert a halállal való napi kapcsolat? És vajon nem veszítünk-e el valami létfontosságút azáltal, hogy a halált rejtve hagyjuk?

Szerintem: 

Nem is tudom, mire számítottam. Azért nem bűnügyi történetre, de valami másra. Ez a kötet… érdekes, de nem nagyon tudom még, milyen előjellel.

Személyes történettel indul. A szerző, Hayley Campbell miképpen találkozott a

Fülszöveg: 

A tízéves Szamír Vidzs élete örökre megváltozik, amikor 1938-ban, egy januári reggelen megpillantja a pisztáciazöld szemű Firdausz Khánt. A családja parfümüzletében dolgozó hindu fiú és az édesapja mellett kalligráfiát tanuló muszlim kislány barátságot kötnek, és egymás mellett tanulják ki családjaik ősi mesterségét. Az évek múltával hivatásuk egy életen át tartó művészi szenvedéllyé, kapcsolatuk pedig mindent elsöprő szerelemmé nemesedik, és a két fiatal arról ábrándozik, hogy egy nap majd összeköthetik a sorsukat.
A történelem vihara azonban szeretett szülővárosukat, Lahórt is eléri, és az utcákon hamarosan véres összecsapások folynak. A szerelmesek két ellenséges oldalon találják magukat; Szamír indiai, Firdausz pedig pakisztáni lesz, és mindkettőjüknek súlyos döntéseket kell meghozniuk, melyek messzire sodorják őket egymástól. Vajon mit őriznek meg a múltból, miközben egyre távolabb kerülnek fiatalságuktól és a szerelmüktől?

Szerintem: 

Családtörténet a történelem árnyékában. Egy egész életet és kb. 4 generációt fog át ez a könyv, amiben plusznak ott vannak az

Fülszöveg: 

1333. ​A visegrádi udvar negyedik éve folytat tárgyalásokat Nápollyal, amikor Anjou Károly végre személyesen is visszatérhet gyermekkora helyszínére, a mesés Dél-Itáliába, ahova ötéves fiát is magával viszi. Tervei szerint, miután eljegyezte Bölcs Róbert unokáját, András herceg lehet a Szicíliai Királyság jog szerinti örököse.
Az uralkodó távollétében Magyarországon kezd megbomlani az évtizedek munkájával megszilárdított belső rend. A zavargások megfékezése Erzsébet királynéra hárul, aki újabb gyermeke elveszítésével egyre erősebben láncolja magához legidősebb fiát, Lajos herceget.
Mindeközben a szomszédos királyságokban is fontos változások mennek végbe. A térség fejedelmei Visegrádon gyűlnek össze, hogy egymással békét, mások ellen pusztító szövetséget kössenek.
Bátor Szilárd udvari fegyvernökként találja magát a király kíséretében. Igyekszik átlépni múltja sötét árnyain, de gyermekéveit maga mögött hagyva még mindig túl sok kérdés tornyosul előtte. Míg a feje fölött hatalmasok játszmája zajlik, ő csupán élni szeretne – rájönni, mi a valódi öröksége.

Szerintem: 

Szeretem én ezt a sorozatot, de már egészen kétségbe tudok rajta esni, nyomorult Bátor Szilárd min

Fülszöveg: 

Adrian ​Goldsworthy, az ókori Róma történetének világhírű kutatója egy sajátos hangulatú regénytrilógiával jelentkezik kedvenc témájában – ennek tartja most a kezében az első kötetét a kedves Olvasó. Az időszámításunk utáni második század elején járunk, a Római Birodalom legnagyobb területi kiterjedésének idején, Traianus császár uralkodása alatt, az Al-Dunánál, pontosabban attól egy kicsit északabbra, a birodalom határvidékén. A könyv főhőse egy katona, Ferox centurio, vagyis a mai fogalmak szerint nagyjából százados, akire most hatalmas felelősség hárul: ő lesz a dák támadásoknak kitett, meglehetősen sebezhető piroboridavai erőd parancsnoka.

Ferox nem átlagos centurio: a mai Wales területén élt büszke és harcos kelta törzs, a szilur gyermeke, és az erőd helyőrségének számos más tagja is Britanniából származik. Nemkülönben Ferox felesége, aki egyenesen egy szövetséges britanniai nép fegyverekkel jól bánó uralkodónője. A regény másik főszereplője Hadrianus praetor, Traianus császár örökbe fogadott fia, a későbbi Hadrianus császár.

Szerintem: 

Igazából mindegy is, melyik korban járunk. A politika és a hatalom át fogja írni az

Fülszöveg: 

Amikor ​Auschwitz kapui bezárulnak mögötte, Anna Kamińska egy egyszerű mondattal menti meg magát és fiatal barátját, Esther Pasternákot a biztos haláltól: „Bába vagyok, ő pedig a segédem”. Ám hamar rá kell jönnie, hogy az azonnali halál talán kegyesebb lett volna, mint a földi pokol, ahova kerülnek. A tábor szülészete kegyetlen paródia, ahol a „szülésznők” az abortuszban jeleskednek, és ahol brutális módon eltávolítják az újszülötteket. A kivételt az igazán szerencsés szőke csecsemők jelentik, akik német nevelőszülőkhöz kerülnek – elvégre a Reichnak emberanyagra van szüksége.
Anna és Esther a lehető legtöbb gyermeket mentik meg az azonnali haláltól, és amikor felcsillan a remény, hogy a háború véget érhet, életveszélyes játszmába kezdenek. Az anyák számát tetoválják a táborból kimentett újszülöttekre, akiknek így talán egy nap esélyük nyílhat rá, hogy felleljék valódi családjukat… Ám Anna és Esther számára akadhat remény?

Szerintem: 

Annyiféleképp nyúltak már ehhez a témához, de még mindig tudnak olyan történeteket elmondani, amelyek olyanok, mint egy tőrdöfés a szívbe. Amilyen jelenetek ebben a kötetben is voltak…

Talán ezzel kezdem, mert kísérteni tudnak. A történet