Fülszöveg: 

Az androidban természetesen felmerült a gondolat, hogy bosszút álljon az embereken, miután feltörte a vezérmodulját. Aztán felfedezte a több ezer órányi sorozatot a cég hálózatán, és úgy döntött: miért kéne ezt elsietni?

Öldöklőnek nevezi magát, és szereti hangoztatni, hogy egyáltalán nem kötődik az emberekhez, BiztEgységként mindössze szakmája kellemetlen velejárójának tekinti a velük való kapcsolatot.

Így természetesen esze ágában sincs az emberi munkatársai (akik hangsúlyozottan nem a barátai) megmentésére sietni, amikor azok bajba kerülnek. Ahogy akkor sem, amikor egy másik nem barátja is sürgősen segítségre szorul.
Öldöklőnek sajnálatos módon választania kell a kellemes sorozatnézés valamint a drasztikus cselekvés között.

Hát, akkor következzék a drasztikus cselekvés. Nem barátoknak csak jár ennyi!

Szerintem: 

Ha minden igaz, ez az első regény a sorozatban. Vagyis, nagyobb terjedelemben kapjuk meg Öldöklő legújabb kalandját. Ami egy expedíció kísérletéből válik

Fülszöveg: 

Grayson Masters hadnagy az Apache helikopteres kiképzés sikeres elvégzésére koncentrál. Semmi szüksége arra, hogy gyönyörű új szobatársa, Samantha Fitzgerald elterelje a figyelmét. Bár Sam nagyszájúsága és szabad szelleme ellenállhatatlanul irritáló, Grayson nem tagadhatja a kettejük között pattogó szikrákat, bármennyire is igyekszik.

Samet épp kirúgták a főiskoláról. És ugyan semmi joga Grayson titkai után kutatni, megpróbálja lebontani a falakat, melyeket a férfi maga köré épített. Ám minden egyes védőfallal, amit áttör, a sajátjai közül is ledönt egyet, és Sam nincs felkészülve az igazságra: egy másik nő már régen elrabolta Grayson szívét.

Sem Grayson, sem Sam nem engedheti meg magának, hogy szerelmes legyen. És amikor átlépik ezt a határt, és fény derül a titkokra, megtanulják, hogy néha a meghallgatott imák azok, amelyek a poklok poklát járatják meg veled.

Szerintem: 

Kezdtem volna azzal, hogy korrekt zárást kapott a sorozat, de azóta már tudom, hogy Yarros írt még hozzá. Így maradjunk annyiban, hogy a pilótaképzést végző három katona legszorgalmasabbjának

Fülszöveg: 

A harcos angyalok városa elesett, a démonkirály, Asroth kiszabadult csillagkő börtönéből. Szörnyek és szektások, Kadoshim démonok és újjáélesztett rémségek gyülekeznek a zászlai alatt, és ördögi arája, a hitszegő Fritha oldalán arra készül, hogy az egész világot borzasztó uralma alá hajtsa.

A Forn-erdő rengetegében Riv és a túlélő Ben-Elim harcosok kétségbeesetten igyekeznek szövetségbe kovácsolni azokat, akik képesek fegyvert ragadni Asroth ellen: Drassil megtépázott lakóit, a Fénylő Csillag Rendjét, és Bleda harcias népét, a Sirak-klán lovasait.

A messzi nyugaton Drem a Fénylő Csillag Rendjében igyekszik megtalálni a helyét, amikor démoni horda zárja ostromgyűrűbe erődjüket. A védművek pedig egymás után, sorra esnek el…

Seregek gyülekeznek, angyalok, démonok, óriások, emberek és szörnyek sorakoznak fel a korszak legnagyobb csatájára, hogy leszámoljanak a múltból felbugyogó gyűlölettel és a Kadoshim démonokkal egyaránt. Aki pedig megnyeri ezt a harcot, egyszer és mindenkorra uralni fogja a teremtett világot…

Szerintem: 

Epikus, pörgő, a zárókötetre Gwynne minden szereplőt háborúba küld és nem kevés akadályt állít az útjukba. Kicsit olyan is, mintha

Fülszöveg: 

Edwina Blackwood végre a kezébe veheti a sorsát – bármi legyen is az.

Miután elmenekült a viktoriánus Londonból, a boszorkány kénytelen ráébredni, hogy a semmiből jött függetlensége új fenyegetésekkel jár – legyen halandó vagy halhatatlan, egyre megy.

Edwina válaszúthoz érkezik. A szülei különös eltűnése még mindig kísérti őt, és nem hagyja nyugodni a nővére zűrzavaros élete és korai halála sem. Ráadásul az otthona és a megélhetése mágustűz martaléka lesz, és még egy kétszínű hódoló is a nyomába ered. Nem csoda, hogy a mágikus magánnyomozó, Ian Cameron oldalán sürgősen elmenekül Londonból.

Végül Sir Henry Elvanfoot, a leghíresebb északi varázsló fogadja be és ígér neki védelmet az ártó átkoktól. De e tündérekkel és boszorkányokkal teli ismeretlen terepen, ahol nemsokára elillan a két világot elválasztó fátyol, valami nincs rendben. Mi más magyarázná Edwina hirtelen látomásait? Vajon okkal retteg, hogy az üldözőjétől csak egy ősi vérvonal ereje óvhatja meg, ami még előtte is rejtély?

Végül mégis az ő kezében futnak össze a szálak. De vajon hová vezetnek? Ha ki akarja deríteni, idő kell, ész és mágia – tartozzon bármelyik világhoz.

Szerintem: 

Ezt most nehezen döntöm el. Igazából nem volt vele bajom, de…

Fülszöveg: 

Sűrű köd lepi az őszi tájat. A staverni nyaralók tulajdonosai már a télre készülődnek. Egyikük, aki épp egy utolsó békés hétvége reményében érkezik a tengerpartra, feldúlva találja a házát. Az ajtót felfeszítették, az értékeket elvitték. Az a gyanúja támad, hogy a szomszédja is így járhatott, ám amikor átmegy körülnézni, valami sokkal szörnyűbbre bukkan: egy agyonvert, símaszkos férfi holttestére.
William Wisting nyomozó kapja a feladatot, hogy felderítse a gyilkosságot, ám ahogy gyűlnek a bizonyítékok, újabb és újabb bűncselekményekre derül fény.
Közben Wisting lánya, Line úgy dönt, hogy a tetthellyel szomszédos családi nyaralóban tölti szabadságát, hogy rendbe szedje gondolatait és magánéletét, ám a környéken különös dolgok zajlanak. Egy napon például halott madarak kezdenek hullani az égből…

Szerintem: 

Magyarul ez volt az első megjelent rész, de az egész sorozatot nézve ez a 7. kötet. Az aktuális krimi szempontjából nézve nem fontos, de

Fülszöveg: 

Egy rejtélyes levél.
Egy elfogadott állásajánlat.
És esély a továbblépésre.

Ava Harrison egy hónappal volt barátja tragikus halála után egy furcsa álláshirdetést tartalmazó levelet kap: „Gondozót keresünk egy bogaras öregúr, és elkényeztetett, igazi szörnyeteg nősténymacskája mellé.” Ava úgy érzi, kísértet van a dologban, de az alabamai Driftwoodban betöltendő állás kivételes lehetőségnek ígérkezik arra, hogy új életet kezdjen. Normális életet.
Maggie Mae Brightwell látszólag óriási energiával vezeti a Szarkát, a driftwoodi kávézót, ami egyben kuriózumok boltja is. A derűs felszín alatt azonban ott rejtőzik a fájdalmas valóság… Az állandó elfoglaltság a legjobb módja annak, hogy elterelje Maggie figyelmét anyja elvesztéséről, és idősödő apja miatti aggodalmairól.
Ava és Maggie hamar ráébrednek, hogy rokonlelkek, hiszen mindkettejüket kísérti valami – ám el kell engedniük a múltat, hogy továbbléphessenek. Olykor ugyanis a hullámok olyan helyre sodornak minket, ahová valójában tartozunk.

Szerintem: 

Sejtem, hogy ez egy léleksimogató könyv szeretne lenni némi mágiával elrejtve a történet folyamában. De ami olyan jól megy a

Fülszöveg: 

Mindenki kedvenc embergyűlölő BiztEgysége nem pihen a babérjain. Szinte üldözik a veszélyes helyzetek, pedig ő csak annyira vágyik, hogy hagyják békén, hadd legyen minél messzebb az emberektől és maradjon minél több szabadideje. Azok a sorozatok nem nézik meg magukat, ugyebár…
A Trójai protokollban a SzürKrisz cég elleni per elakadt. A hatóságok csak a sötétben tapogatódznak a túlságosan is hatalmasra nőtt vállalat ügyében, így Öldöklő eldönti: segít a hiányzó bizonyíték megszerzésében még akkor is, ha ezért egy univerzum háta mögötti terraformáló állomásra kell utaznia.
A ciklus negyedik történetében, a Kilépési stratégiában Öldöklő megpróbálja rendezni bonyolult kapcsolatát dr. Menszával, ám a független rendszerhez tartozó Megóvás vezetője úgy tűnik, nem elérhető, sőt, valószínűleg egyáltalán nincs biztonságban… BiztEgységünknek vissza kell merészkednie a Céges Perem veszélyes világába, hogy megmentse az egyetlen embert, akit talán a barátjának nevezhet.

Szerintem: 

Amikor van értelme egy kötetben kiadni két kisregényt. Olyan szépen összeillenek, hogy

Fülszöveg: 

Luc megidézi a vihart… a vihar pedig maga Evie.

Alig egy évvel ezelőtt Evelyn Dasher világa a feje tetejére állt: biztonságos, hétköznapi élete hazugságnak bizonyult, és megtudta az igazat arról, hogy ki volt egykor, és kicsoda most.

Menekülni kényszerült, és a hármas zónában rejtőzött el, de tudja, ha nem tanulja meg uralni a képességeit, akkor veszélyt jelent. Veszélyt az ott élő közösség minden tagjára és még a jóképű, elképesztő természetfeletti erővel bíró Lucra is, aki bármit megtenne
a lány biztonságáért. Ha kell, hazudik, alkudozik, könyörög, gyilkol.

Vannak azonban olyan titkok, amelyekről még Luc sem tud, és ahogy Evie egyre jobban megismeri a képességeit, Luc tettei pusztító következményekkel járnak.

Szerintem: 

Ez a sorozat már annyira túl van írva, hogy az valami rettenetes. Össze se tudom számolni, hányféleképpen írta tovább Armentrout a Luxeneket. Mert nem csak ez a Luc – Evie vonal van, volt

Fülszöveg: 

1941 novembere. Hawaii szigetén, Honoluluban brutális kettős gyilkosság történik. Az áldozatok: egy amerikai fiatalember és egy japán lány. Joe McGrady, az exkatona nyomozó kapja az ügyet, amely természetesen bonyolultabb, mint elsőre látszik. Az egyik áldozat ugyanis a haditengerészet admirálisának az unokaöccse, ezért történhet meg az, hogy McGrady arra kap parancsot: kövesse a vélelmezett gyilkost Hongkongba. Utánamegy, meg is találja, de hiába, mert mindeközben a japánok megtámadják Pearl Harbort és ezzel egy időben Hongkongot is. A gyilkos tehát nem kerül kézre, McGrady viszont a japánok fogságába esik…

Szerintem: 

Olvastam már jó történelmi krimiket, de Kestrel azon felül, hogy az övé is az, még nagyon meg is tudott lepni. Hozott nem egy olyan fordulatot, beágyazva a történelembe is, hogy

Fülszöveg: 

„Úri szegénység… Nem hangzik rosszul: fehérre meszelt vidéki házikó, a kanapén kopott, de ízléses virágmintás huzatok, az öblös vázákban rózsa, és persze egy finom porcelán teáskészlet, amit magunk mosogatunk el. Legalábbis a könyvekben. A való életben viszont, ha az embernek van egy fia, aki az irodai ranglétra legalsó fokán kezdi a pályáját, ez Londont jelenti, mogorva házinénivel, maszatos gyerekekkel a lépcsőn, csupa külföldinek tűnő lakótárssal, és reggelire tőkehallal, ami sosem elég”, panaszkodik a Listerdale-rejtély egyik szereplője, merőben más képet festve Anglia szívéről, mint amit az útikönyvek lapjain megszokhattunk. A bűn útjai ugyanis Agatha Christie-nél nem a Buckingham-palotába vagy a Big Benhez vezetnek, hanem Hampstead-be, Claphambe vagy épp Westminsterbe. Poirot-t, Miss Marple-t, Tommyt és Tuppence-t azonban mindez a legkevésbé sem zavarja abban, hogy a bűnösök nyomába eredjen…

Szerintem: 

Egy kicsit eltér a szokott Agatha Christie-gyűjteményektől ez a kötet. Ugyan a külcsín és a kivitel azonos, de most nincs meg a szokott tematikai egyezés.

Ugyan a cím adná, hogy mi a közös pont. London. Bűntények. Vagyis krimiket vártam az