Minden napra egy könyv

Patterson: Gyilkos hazafi

2018. december 16. - BBerni86

Sportos, maffiás, kisiklott életes.

Aaron Hernandez már középiskolásként hatalmas sport reménység volt. Atletizált, kosarazott, de a focihoz olyan érzéke volt, ami máshoz nem volt fogható. Magas, erős, mozgékony játékos volt, akit már akkor több pozícióban is eredményesen játszattak. Ám elvesztette az apját, ami hatalmas törés volt az életében. Az anyjára haragudott a szeretője miatt, a bátyja már egyetemre maradt, a fiút unokatestvére és társasága fogadta be és nyújtott vigaszt gyilkos_hazafi.jpgneki. Ám ez a társaság több szállal kötődött a bűnözői világhoz, és Aaron is velük tartott erre is. Hiába ment ösztöndíjjal egyetemre, hiába lett profi, aki több milliós szerződéseket írt alá, élete gengszter oldalát képtelen volt felszámolni. Mikor egy ügye miatt a rendőrség a nyomára akadt, minden gyorsan véget ért. Sztárból elítélt bűnöző lett, egy gyilkos.

James Patterson egyike azon íróknak, akik folyamatosan ott vannak a bestseller listák élén. Van több saját sorozata - a legismertebb talán Alex Cross nyomozó esetei, amiből magyarul csak pár rész jött ki – és a legkülönfélébb műfajokban is alkot. Van romantikus regénye, krimik sora, de ifjúsági sorozata is. Több regényét meg is filmesítették. És még valamiben piacvezető: nagyon jól válogatja meg az írótársait, tucatnyi többkezes regénye is van.

A Gyilkos hazafi azonban valami olyasmi, amit eddig még tőle sem olvastam. Félúton van egy dokumentumregény és egy interjúkötet között. Nem egyszerűen egy életrajzi regény, hanem lekövetése annak, hogyan lett egy profi sportoló elítélt gyilkos. Ha valaki otthon van az NFL világában, talán ismerős is neki Aaron Hernandez neve. A részemről, a csapatkapitánya volt az, akit még én is ismerek – Tom Brady.

A kötetet legszívesebben két részre szedném: az első fele a regényszerű. Ugyan ott is be vannak idézve interjúk és nyilatkozatok, de az egész illik egy karriertörténet regényes elbeszélésébe. A cselekmény, a karalterek bemutatása, mind illenek Patterson köteteinek stílusába. Ez tetszett is: a sport és a maffia kapcsolatok épülése is követhető, szórakoztató, szinte filmszerű. Majd jön a lebukás, és a tárgyalások. Innentől kezdve dominálnak a bizonyítékok, interjúk, jegyzőkönyvek. Az egész nagyon közel kerül egy klasszikus dokumentumregényhez, amelyben rekonstruálják az eseményeket, és nem a jó mesélés, hanem a tények visszaadása a lényeg. Engem kicsit el is vesztettek a végére. Ez lényegesen szárazabb és nehezebben olvasható, mint a kötet első fele.

Ami még nem árt a kötet előtt: hamar átvenni az amerikai football szabályait, vagy legalább azt, milyen játékosok vannak, és mit csinálnak a pályán. Nem a meccsek a hangsúlyosak, de a posztok fontosak. Sokkal könnyebb követni az eseményeket, karaktereket, ha ezzel az előzetes tudással rendelkezünk.

Olyan szempontból is érdekes a kötet, hogy rávilágít arra, amit innen Európából nehéz elképzelni: milyen sztárok az Államokban a focisták, az NFL játékosok pláne. Az a vagyon, ahogy már egyetemistaként mi mindent elnéznek nekik. Nem biztos, hogy ez olyan része a kultúrának, amit érdemes átörökíteni a következő generációknak.

A címről meg annyit, hogy a hazafi a csapatra utal. Hernandez Patriots játékos volt, vagyis hazafi. Az eredeti címben All American van, vagyis a profi focista a lényeg a címben.

 

Patterson: Gyilkos hazafi - Mint dokumentumregény: 70% sok forrásból merít, igyekszik regényszerű lenni. Karakteres.

Szubjektíven: 65% a sport és ifjúság regényszerű, tetszett. A tárgyalás nagyon újságszerű.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr5414490076

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.