Nyomozós, nagyvállalattal harcolós, gyilkosságos, intrikás.

Pia Kirchhoff egy jól sikerült nyaralásból tart hazafelé, de még haza sem érkezett rendesen, már csörög a mobilja, és dolgozni kell mennie. Egy nagyvállalat biztonsági őre halt meg gyanús körülmények között. Baleset vagy gyilkosság történt? Közben vidéken egy szélerőművet szeretnének felépíteni, de a civilek nagyon tiltakoznak. Az építkezéshez szükséges utolsó terület tulaja nagyon nem akar belemenni a terület eladásába. Amikor megölik a férfit, adottnak tűnik az indok. Míg Pia több vonalon is viszi a nyomozást, Oliver a magánéleti válságában szenved. Az apja az ügybe keveredik, ő még mindig szenved a válásától, és egy a gyanúsítottak körül felbukkanó nő nem várt érzéseket kelt benne. Természetvédők, klímakutatók, csalások és viszonyok – lassan minden elkezd összefüggeni.

A Hófehérkének meg kell halnia pár éve nagy meglepetés volt a számomra. Le se tudtam tenni azt a könyvet. Így természetes, hogy a sorozat újabb kötetére is vevő voltam. Hiába tudom, hogy nem kellene előzetesen csodát várnom, mert annak szinte mindig nagy csalódás a vége. Itt azért nem ez a helyzet, de azért ez a rész tetszett kevésbé.

Ami nem a krimi szálnak a hibája. Az egészen parádésan van felépítve. Rengeteg nyomozni való eset van ebben a kötetben. Némelyik gyilkosság, van zsarolás is, elrejtett személyazonosság, és olyan nem bűnesetnek számító esetek is, mint az asszonyé, aki szemrebbenés nélkül bárki szemébe hazudik. (Aztán mi minden ki nem derül belőle…)

Neuhaus kézben tartva, logikusan építi fel a regényt, miközben folyamatosan adagolja a csavarokat is. Az ilyen regényeket szeretem, amikor nem a semmiből kapja elő az új karaktereket és motivációkat, hanem beépíti a cselekménybe, csak ügyesen eltereli róla a figyelmet. Így, amikor jön a leleplezés, meg tudok lepődni, de az érzés is megvan, hogy ez így logikus, ennek így kellett történnie.

A magánéleti szálakon hasonlóan rutinosan jár el. A két nyomozót leszámítva mindenkinek megvannak a maga mocskos ügyei és titkai, amiből egyre többet megtudunk, ahogy halad előre a cselekmény. Több korrupt, rossz emberről is olvashatunk, de ahogy elő vannak adva, mégis szórakoztató a regény.

Az emberi botrányoknál durvább, hogy vállalati szinten milyen mocskos ügyekről van szó. Ha kiakad az ember azon, hogy egyes emberek mit meg nem tesznek benne pénzéhségből, bosszúból vagy sima rosszindulatból, annál sokkolóbb, hogy állami szinten mi megy. Korrupt emberek, vállaltok és álnok politika. De ezt annyira a sorok közt tartja az írónő, hogy érezzük, ott a kritika, benne van, amin felháborodhatunk, de megmarad szórakoztató regénynek. Kriminek. Csak van benne egy ilyen plusz tartalom is.

Ami számomra nehezebben emészthető volt, Oliver kálváriája. Egy tönkrement házasság, egy válás, amit képtelen kiheverni. Érzelmileg megterhelő volt számomra, ahogy a karakter nyüglődik. Több sima szenvedésnél, ez már szinte önpusztítás.

A regény stílusa is bejött. Olvasmányos, nem túlírt, de érzékletes leírásokkal. Ha kell, tényszerűbb, máskor érzelmesebb is tud lenni.

Tetszett ez a regény is, kár, hogy nálunk 3 rész nem jelent meg a sorozatból…

Neuhaus: Aki szelet vet… - Mint krimi: 90% több szálon bonyolított, fordulatos cselekmény, érzelmeket sem hanyagolva.

Szubjektíven: 85% túl sok a válás téma. A krimi része tetszett, sodort a narráció is. Tetszett.