Minden napra egy könyv

Harris: Cari Mora

2019. november 24. - BBerni86

Kincskeresős, bűnözős, jobb életért küzdős.

Miami Beach, a hely, ahol Cari Mora reméli, hogy sikeres új életet tud kezdeni. Nem volt könnyű élete otthon: már gyerekként elvitték katonának, a szökése után sem eresztették, és nagy árat kellett fizetnie a menekülésért. De 11_24cari_mora.jpgmár itt van, az Államokban. Gyűjt, saját albérletre. Egy házra felügyel, amelynek szintén megvan a maga története. Ez volt Escobar villája, ahol a legendák szerint a drogvilág leghírhedtebb alakja elrejtett egy arannyal teli széfet is. Sokan pályáznak erre a pénzre, köztük a szadista Hans-Peter Schneider is. A férfi, aki bordélyoknak ad el különlegesen előkészített lányokat, felfigyel a fiatal nőre. Cari maga is beszáll a játszmába, és esze ágában sincs hagyni, hogy Schneider nyerje a pénzt vagy vigaszdíjként őt magát.

Ezt a regényt egy dolog adja el. Amiért én is megvettem, valószínűleg többekkel egyetemben. Thomas Harris. Az író, aki nekünk adta Hannibal Lecter karakterét. Ám sajnos ez a kötet nem váltotta be a reményeink, az enyémeket semmiképpen. Tudom, sokan a Hannibal ifjú éveit bemutató kötetért sem voltak oda – nekem bejött, ahogy megragadta, amint Lecter karakterében meghal az emberség utolsó szikrája is. Ez azonban kilométerekkel rosszabb annál, és nem csak azért, mert más.

Változott a műfaj. Köze nincs a történetnek horrorhoz vagy értelmes thrillerhez. Kicsit kalandregényes, kicsit bűnregényes, kicsit krimi. Igazán egyik sem, csak van benne ebből is kicsi, másból is. Általában szeretem a mixeket, de ezt a regényt nem éreztem elég karakteresnek. Talán jobban tetszett volna, ha jobban elmerül valamelyik zsánerben.

A cselekmény mozgalmas, de ugyanakkor unalmas is. Történnek az események ugyan, de nincsen semmi meglepetés vagy csavar. Nem éreztem benne feszültséget. Abszolút hidegen hagyott, a végére ki szerzi meg az aranyat. Még annyira sem érdekelt, Cari elmenekül-e újra, vagy Schneider levadássza és megszabdalja. Van, aki meghal – semmi érzelmi hatás.

Nem volt súlya az eseményeknek. Végig az volt az érzésem, rossz úgysem történhet. Cari miatt nem kellett aggódni. Az elejétől érezni, hogy ő lesz az, aki felülkerekedik bármilyen helyzetben, így miért is izgultam volna miatta? Valahogy az is olyan érdektelen, hogy megszerzik-e az aranyat. Nincs látványos heist movie, ásnak, kutatnak és ennyi.

Nem szívesen írom ezt, de így érzem: hiába van mozgalmas cselekmény, ez unalmas.

Hiányoztak az emlékezetes szereplők. Cari a múltja miatt lehetne érdekes, de nem az. Túlélő, és ennyit tudtam meg róla. Harris leírja, milyen borzalmakon ment keresztül, de semmi nincs benne, ami érzelmet váltana ki belőle vagy belőlem. Így ez csak egy felsorolás, a súlyossága ellenére nem érzem ki belőle a borzalmát.

A reklám beígért egy újabb megátalkodott, sötét lelket, de hol van Schneider Lecterhez képest? Megenné reggelire, szó szerint. Harris csak belenget egy figurát, aki lehetne emberi iszonyat, de nem írta azzá. Ahogy a horrorral teszi: belengeti a szabdalásokkal, de nem írt bele ilyesmit. Van egy svéd történelmi krimi, az 1793. Abban ott van az emberi torzók és készítésük minden borzalma, azzal a könyvvel jobban jár mindenki.

Röviden: hatalmas nagy csalódás, hiába jó Harris stílusa most is.

 

Harris: Cari Mora - Mint krimi: 45% mozgalmas cselekmény, egy csomópont köré rendezve. Olvasmányos.

Szubjektíven: 30% csalódás. Hol egy emlékezetes karakter? Hol a meglepetés? Szinte untam!

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr8715317230

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.