Jövőbeli, harcos, szövetséget kovácsolós.

Az emberiség már jelen van a világűrben is, és pontosan tudják, hogy vannak rajtuk kívül is értelmes lények a világon. Ezek egy része sokkal veszélyesebb, mint azt bárki is bevallaná. Az egyik ilyen csoport, a Yautják rendszeresen csapásokat mérnek az emberekre. A vadászok mindig is készek voltak egy vadászatra, de ez már messze nem az a sportszerű küzdelem, amit korábban űztek. Az emberiség kész visszavágni, egyre nagyobb áldozatokat szenvedve el. Fokozatosan ébrednek rá, hogy ez a történet sokkal többről szól, mint a Yautják csapásairól. Ők is menekülne valami elől – rá kell jönniük, mi készteti ezeket a született gyilkosokat is menekülésre. Felvehetik vele ők a harcot, vagy valami olyasmit kell tenniük, amire még nem volt az emberiség történetében példa?

A Harag háborúja egy trilógia, amiben két nagyon népszerű sci-fi világ találkozik egymással, ahogy már filmen is megtörtént. A Predator (Yautják) és az Alien lények csapnak itt össze, miközben az emberiség is igyekszik életben maradni.

Ezen a részen nagyon érezni, hogy ez csak a bevezető kötet. Az elején még nem tudja az olvasó sem, mi a pontos helyzet. Fokozatosan bontja ki a szerző, hogy milyen erők léptek a háttérben működésbe, és ez hogyan van hatással az univerzum lakóira. Nincs összeköttetése más Alien vagy Predator kötetekkel vagy filmekkel. Így elvileg az is belevághat, aki csak sci-fi olvasó, akcióra vágyik és eddig semmi köze nem volt ezekhez a lényekhez.

A csavar az, hogy sokkal könnyebb értelmezni és megérteni, ha van előismeret. Akkor jobban el lehet képzelni mindkét űrlény-csoportot. Igaz, azt kifejezetten irritálónak találtam, hogy a fejemben Predator nevű lények elnevezése itt más. Regényben már láttam így őket, de még szoknom kell, hogy Yautják néven gondoljak rájuk.

A történet a jövőben játszódik, az Alien miatt. Ez a lény nagyon más, mint a Yautják. Nincs saját kultúrájuk vagy történetük, ezek élősködők. Nem akarnak építeni vagy fenntartani semmit, csak tojásokat raknának és gyilkolnának. Sokkal állatiasabbak, miközben tökéletes és halálos gyilkosok. A Yautják mögött van társadalom, hagyományok és tudományos képzettség is. Ez is harcra épülő civilizáció, de itt már használhatom a civilizáció kifejezést. Nem véletlen, hogy a Yautják bármikor felbukkanhatnak az idővonalon, az Alien megjelenéshez viszont szükséges, hogy már az emberiség is a világűr gyarmatosítója legyen.

A világépítésnél fontosabb a cselekménysor. Ez egy akcióregény, amiben van ugyan egy komolyabb történetszál is, de mindig vissza lehet kanyarodni oda, hogy valaki harcol valaki ellen. Még nem horror a színezet, a sok lövöldözős jelenettel nem is tud az lenni. Ahogy a cím is mutatja, itt még a Predator a fontosabb szerepben levő nem emberi lény. A következő kötet az Alien nevet viseli a címben, van tippem, hogy az lesz az ijesztőbb. Azon nem tudok megijedni, hogy valakik lövik egymást. Ha majd az Alien keresztülrágja magát az emberi zsigereken, ha majd mar a savval és láthatatlanul vadászik, abban több az ilyen potenciál.

Sok szálon vezeti a szerző az eseményeket, és kiemel benne egy-egy karaktert. Annyira azonban nem sikerültek emlékezetesre, hogy valakit is ki akarnék belőle emelni. A több szerepet kapó Űrfecskék kemény harcosok, akiket az határoz meg, hogy bátran belemennek kemény helyzetekbe is, és utolsó lélegzetükkel is harcolnak. Soha nem adják fel. Mellette milyen emberek, milyen kapcsolataik vannak? Itt annak semmi jelentősége. De pont ezért nem is kedveltem meg őket jobban, vagy ért volna veszteségként, ahogy a harcokban egyre fogyatkozik a számuk.

A végére szépen összeáll minden, és az még érdekes is, hogy mi a Harag háborúja igazán. Ez csak bevezetés, annak elmegy, de nagyon azt várom, hogy a folytatás jobb lesz.

Lebbon: Rajtaütés – Mint sci-fi: 55% az ismert lényekkel indít egy világot, akciódús és némi horror elemmel.

Szubjektíven: 50% különösebb nyomokat nem hagyott bennem. Nagyon bevezető jellegű.