Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Pauw: Sötétben

2021. április 01. - BBerni86

Családi, régi titkokat felderítő, betegséggel együtt élő.

Iris fiatal anya, akinek a kisfiával sok a probléma. A gyerek apja nem vesz részt az életükben, a nőnek helyt kell állni ügyvédként és valahogy az anyját is el kell viselnie, aki nem éppen mintaanya. A nőnek éppen egy undorító, pornókat gyártó gazdag alakot kell védenie, miközben egy családi titok nyomára bukkan. Ray hosszú éveket töltött börtönben, most pedig átkerül egy kiértékelő intézetbe. Más vágya sincs, mint a halait visszakapni. Sokat gondolsotetben_1.jpg Rositára és Annára, akiknek a megöléséért lecsukták. Hiába mondta, hogy ártatlan. Most azonban jön valaki, aki hajlandó meghallgatni és hinni akar neki. Ahogy figyelni kezdenek rá, és felteszik azokat a kérdéseket, melyet annak idején nem, egy sokkal sötétebb kép bontakozik ki, mint amit annak idején eladtak a különc szomszédról, aki bekattant.

Nem tartozik az ismertebb thrillerek közé, pedig sok olyasmi van benne, ami miatt többeknek érdemes lenne ismerkedni vele és elolvasni. Pauw többet mer markolni, mint egy sötét bűnesetet és némi nyomozást. A szociális érzékenységünket is fejlesztené.

Érdemes két részre szedni a történetet, ha nem is úgy, ahogy a szerző tette. Pauw ugyanis két szálon vezeti az eseményeket: Iris és Ray szemszögéből olvashatjuk a történetet, és Ray vonalán sok a visszaemlékezés – hiszen láthatjuk, hogyan jutunk el Rosita és a kislánya haláláig. Egyszerre családi dráma és thriller. Ray és Iris története.
Ahogy azonban nekem van kedvem kettészedni, inkább a regény két rétege. Az egyik a krimi. Mi történt évekkel korábban? Iris nyomoz, Ray emlékezik. Vannak fordulatok, és Pauw jól adagolja a felfedezéseket. Van feszültség, érdekes. Nincs túlírva, nem hihetetlen történet, hanem olyan, ami meg is eshetne. Ez kifejezetten jól áll neki.
Talán csak a végével, az igazi történettel nem voltam teljesen elégedett. Amikor a semmiből jön egy új szál és karakter, azt nem szeretem – csak az indíték volt szépen előkészítve. Aki figyelmesen olvassa Rosita megnyilvánulásait, ráérezhet, miért kellett meghalnia végül.

A másik réteg Aaront és Rayt köti össze. Ők mások, és nem is tudom, szabad-e a beteg kifejezést használnom. Máshogy van huzalozva az agyuk. Asperger-szindrómás, autista mindkettő, hasonló fokon.
Pauw nagyon szépen megmutatja, hogyan funkcionálnak, és miben mások, mint az átlagos embertársaik. Azt külön díjaztam, hogy egyik sem savant szindrómás. Nem zsenik, csak olyan emberek, akik némileg másként reagálnak a külső ingerekre, mint a többiek. Így hihetőbb a kép róluk, és Pauw meg tudja mutatni, hogy nem megbélyegezni kell őket, hanem megfelelő körülmények között értékes tagjai lehetnek a társadalomnak.
Ami azonban fura volt: nekem annyira egyértelmű volt, hogy Ray és Aaron autista. Itt mégis évtizedek telnek el, mire valakiben felmerül, hogy kellene Ray állapotát kezelni és mi is van az ő fejében. Aaron esetében is simán rásütik, hogy problémás, nevelje meg az anyja, és abszolút vak a környezete arra, hogy mi van a gyerek viselkedése mögött.
Nem merem továbbvinni a gondolatot, hogy vajon tényleg ennyire nehéz felismerni ezt az állapotot és megbélyegzünk olyanokat is, akik nem tehetnek arról, hogy másként élik meg a világot? Pauw rávilágít a különbségre, a megoldásokra és érzékenyít – eléggé képszerűen megmutatja, milyen az enyhe autizmus. Talán érzékenyebben reagálunk, ha találkozunk egy olyan emberrel, mint Ray vagy Aaron.

Pauw jó a karakterábrázolásban. Miközben pörgeti a cselekményt, árnyalja a szereplőit. Kit több, kit kevesebb vonással. Iris és Ray lettek a legszínesebbek, de a mellékalakok is erőteljesek annyira, hogy egyéniek legyenek.
Nem egy feszítő kérdést felhoz velük családról és felelősségről. Azon szerintem jó vitát is lehetne tartani, hogy Rosita vagy Iris anyja a rosszabb anya és nő.

Jó a cselekményt, az autizmussal és a karakterekkel több is egy átlag kriminél. Csak a bűnös személye és az indíték nem tetszett igazán, különben egy erős thriller, amit érdemes volt elolvasni. Mert ez nem csak izgalmas, de tanulságos és emberi is.

 

Pauw: Sötétben - Mint thriller: 85% okos és hihető thriller, miközben emberileg is ad a regény. Tartalmas.

Szubjektíven: 75% túlzottan semmiből jött a gyilkos személye, de különben el- és megfogott.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr8316475032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása