Minden napra egy könyv

Minden napra egy könyv

Dittmann: Dark Horse Montain

2022. augusztus 03. - BBerni86

dark_horse.jpgFülszöveg

Na szuper! Mióta Roxy megérkezett rég eltűnt apja farmjára Wyomingba, a feje tetejére állt a világ. A menő farmról kiderül, hogy tökéletesen átlagos parasztgazdaság. Roxy állandóan lebőg a sajnos túlságosan is jóképű istállófiú, Cale előtt – ráadásul ő, az érett gondolkodású városi lány ott tart, hogy barátságot készül kötni egy lóval. Holy shit! Roxy azonban hamarosan arra is rájön, hogy a farmon valami nem stimmel: miért tűnnek el sorra a lovak a legelőkről? Milyen titok övezi a kiszámíthatatlan természetű csődört, Hot Coffee-t? Szép lassan egy gátlástalan lótolvajmaffia nyomára bukkan…

Szerintem

Nem nagyon tudtam, mit várjak ettől a regénytől, de a

minimális várakozásomat se sikerült megugrania. Az egy dolog, hogy ifjúsági regény, de olyan bután alakulnak az események benne… Mintha az olvasók buták lennének.

Adott egy 16-17 éves német lány, aki angolból bukik, és az anyja Angliába küldené a nyárra nyelvet tanulni. Roxy ekkor fedezi fel, hogy az amerikai apja felvenné vele a kapcsolatot, és az anyja végig hazudott a válásról, az apjáról. Roxy így Amerikába megy, egy farmra, ahol a kezdeti ellenszenv után az apja egyik cowboyával és egyik lovával is közelebbi kapcsolatba kerül…
Kapásból pár dolog, ami kifejezetten irritált:
1: Roxy most lesz harmadikos a középiskolában, Cale meg, akivel összejön 24 éves. Ezt soknak érzem, és azt sem értettem, Cale-nek is hogyan lehet most nyári szünete. Ennyi idősen már egyetemistának is öregnek tűnik. Sok ez a korkülönbség, pláne, hogy olyan betétek vannak benne, mint Cale szónoklata, hogy ráérnek a szexszel, nem akarja siettetni a lányt. Valahogy nem hiteles az egész, mit akarna egy felnőtt a majdnem kamasz lánytól… Ahogy összejönnek, amilyen közös jeleneteik vannak, azok is olyan sziruposak és hihetetlenek – pl. Cale visszahordja a ganét az istállókba, hogy tovább lehessen a lánnyal, amíg közös feladatként trágyáznak.

2: Roxy és a lovak. Az is olyan mesébe illő, hogy a lány, aki gyűlöli az állatokat, meg a ló, aki minden embertől irtózik, mondhatni első látásra egymásba szeretnek. A semmiből nem lehet lovagolni, meg betörni egy musztángot. Szerencsére Dittmann nem vitte túlzásba az olyan jeleneteket, amikor Roxy Coffee-val dolgozik és ápolja, mert azt végképp nem hiszem el, hogy pár nap alatt profi lovász lett belőle.

3: Roxy az apja miatt jön ide, aztán alig van 2 közös jelenetük. Nem apa – lánya regény és egymásra találás. Sokkal inkább azzal foglalkozik, hogy Cale, aki eleinte teljesen ellenszenves neki, hogyan lesz a barátja majd pillanatok alatt a pasija. Nem lányregény, nem családi történet, csak egy szirupos románc. De most komolyan, 14 éve nem is látta a lányát a férfi, ki akar vele békülni, és arra sem képes, hogy elmenjen vele bevásárolni, inkább elküldi Cale-lel? A szerző nagyon félrepozícionálta a történetét.

4: a tolvaj szál. A környéken értékes lovak tűnnek el, semmi nyomuk, és senkinek nem esik le, hogy valaki lopkod a környéken? Bezzeg Roxy hamar leveszi, mi folyik itt. Ő lesz az, aki rájön mindenre, meg le is leplezi az elkövetőt, akire kezdettől gyanakszik. Az csak pluszban jön rá, hogy Cale, aki az apja adósságai fejében eleinte a tolvaj cinkosa, minden alól felmentést és bocsánatot kap. Minden következmény nélkül. Persze, legyél jó pasi, jöjj össze a főnök lányával és csinálj, amit akarsz…

Ebből talán látszik, hogy a cselekménnyel elég sok bajom volt. Szeretem a lovas történeteket, lehetett volna ez jó ifjúsági regény is, de nem lett. Túlírt is, nagy mese is, gyerekes is.

Ehhez jön hozzá, hogy megírva sincs jól. Mivel Roxy német, az angol nem az anyanyelve, ezt azzal igyekeztek érzékeltetni – azt passzolom, hogy a fordító vagy az eredeti szöveg is ilyen –, hogy helyenként bent hagytak egy-egy angol kifejezést vagy mondatot. Ezzel mindössze az a bajom, hogy ott mindenki angolul beszél, az Államokban vannak. Nem beszélnek Roxyval németül, a lány próbálkozik velük angolul kommunikálni. Vagyis, akkor vagy az egésznek angolul kellene lennie, vagy mindennek magyarul kellett volna maradnia. És értem, hogy a német eredetiben simán lehet, hogy azok voltak csak angolul, de logikailag ez akkor sem jön össze. Mert ott nem kétnyelvűek, hogy kétnyelvű mondatot kapjunk itt.
Egyszerű, semmilyen különben is a szöveg, ha nincs ez a gondom, akkor se tetszett volna.

Végül, Roxy alakja. Főszereplő, elbeszélő – és kamasz. Mivel ez a kora, ezt még le is nyelném. Viselkedhet így egy 16-17 éves. Csak akkor más téren ne akarják annyira felnőttnek eladni… Így mintha egyszerre lenne érett nő, meg egy hisztis kamasz is.

Befejeztem, bár még tudnék panaszkodni. Ennél sokkal jobbat vártam, így a gyengébb minőség mellett még a csalódottság miatt is rosszabbnak látom a regényt, attól tartok.

A bejegyzés trackback címe:

https://regenyvilag.blog.hu/api/trackback/id/tr4817885023

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása