Szerelmes, saját utat keresős, mesés, végzetes.

Catherine, a barátainak Cath egyszerű álmokat dédelget: mivel ő a Szív királyság legjobb cukrásza, saját pékséget szeretne nyitni a barátnőjével, és szeretne szerelembe esni. Esélye azonban nem sok van: egy márki lányaként azt várják tőle, hogy a király felesége legyen, és sütés helyett táncoljon meg zenéljen. Cath a menekülés útját keresi, és hamarosan a szerelem is rátalál az úton: a királynak új Udvari Bolondja van, egy helyes fiatalember, Jest, aki sok mindenben kiemelkedő. Mire észbe kapnak, már szerelembe estek, noha a végzet ellenük van: Cath sorsa, hogy királynő legyen, és Jest kém a Sakk királyságból, akinek egy királynő szívét kell ellopnia. Kijátszhatják a végzetük? Elég bátrak, hogy megpróbálják.

Az újramesélt történetek a gyengéim, ahogy szoktam fejtegetni. Különösen élvezem, ha valami újba botlok, vagy egy nagyon ötletes újrázásba. Marissa Meyer szeret meséket újramesélni, nálunk sem ismeretlen az írónő munkássága, a Sailor Moon világát a klasszikus mesékkel vegyítő Holdbéli Krónikák Hamupipőke és Piroska és a farkas története is megjelent magyarul – még két rész van vissza, talán, egyszer, az is lesz?

De egyelőre itt van nekünk egy másik mesevilág, Csodaország. Alice még nagyon messze van innen, épp kialakul az a rend, amibe majd a kislány belesétál. És Meyer azt a trükköt játssza meg, amit 7 évadnyi Once upon a time vitt tökélyre. Fogtak egy klasszikus gonoszt, itt a Szívkirálynőt, akinek megismerjük a múltját és az útját az ismert gonosz felé. Nem véletlenül emlegetem azt a Disney sorozatot – sok hasonlóságot látok a Gonosz királynő, vagyis Regina és Catherine, vagyis a Szív királynő jelen történetében.

A durva az, nem rejtély, mi lesz a történet vége. Már a borító ellövi. Mégis, Meyer képes úgy elmesélni a történet, hogy végig lehessen reménykedni. Az utolsó pontig úgy tűnik, képesek lesznek megmenekülni a sorstól. A hangneme játékos, kellemes, nyoma sincs benne a végzet árnyának. Hozzáteszem, egy pontig.

Mert a jóslat egy pontja elég, hogy mindenki kényszerpályára kerüljön. Négy barát: Jest – Holló – Cath – Cilindrián. Az egyikük hóhér, a másik mártír, a harmadik királyi vér, a negyedik bolonddá kell, hogy legyen. És amint egyikük sorsa beteljesül, a többiek ettől lesznek mássá. Szomorú, és sajnos, elkerülhetetlen. És amint elkezd valóra válni, változik a regény stílusa is. A játékosság helyett sötétség érkezik. És a szereplők megszületnek, akiket majd Alice megismer.

Tetszett, ahogy mer kicsit mást is belekeverni Meyer. Holló kap egy kis támogatást Poe munkásságából, szinte előrevetítve a karakter köré gyűlő árnyakat.

Tetszett az is, hogy nem igazán szerelmes a regény. Ugyan Kath és Jest egymásba szeretnek, de nem YA regényes a történetük. Sokkal visszafogottabb, illik abba a viktoriánus korszakba, ami a Szív királyság sajátja.

Imádtam a Sakk királyság analógiáját. A soha véget nem érő háború, melyet lehetetlennek tűnik lezárni – és tényleg, a Sakk lényege az örök háború.

Bár nem boldog a vége, jól ki van ez találva. Attól ütős, hogy így van vége. Nem is ezt sajnálom. Hanem a mártírt. A gyűlöletet, amit ez elindít. De nem bánom, hogy olvastam.

Szívtelen - Mint meseregény: 75% ötletes, ifjúsági zsánerbe is illő. Mer nem szokványos véggel zárni.

Szubjektíven: 70% tetszettek az utalások, Csodaország világa, még a szereplők is. Csak a vég.