Vajon hányan gondolnák magukat évekkel fiatalabbnak, ha eltűnnének a rohadt tükrök? Az is felmerült benne, mi lenne, ha olyan tükröket fejlesztenének ki a tudósok, melyek a valós életkort mutatják: azaz összevetve a mentális és fizikai egészséget, olyan képet, mely pontosan modellezi a tükörbe néző aktuális állapotát. Vajon hány harmincéves nézne ki ötvennek és hány ötvenes huszonötnek? (R. Kelényi: Váláshelyzet)
- Mit csináltok itt?
- Egy teknős beleszart Bode kezébe, és most meg akarja tartani felejthetetlen nyarunk emlékére.
- Szóval, ismerkedik a természettel. És te mit csinálsz?
- Ismerkedem az unalommal és a szorongással.
- Menő! Abba se hagyd, csak segíts közben festeni, apa üzeni, hogy vége a pikniknek.
- Szuper, hogy elhozott ide, hogy rabszolgának használjon. (Hill & Rodriguez: Kulcs a zárját)
Mindegyikünknek lehet több élete is, de vannak határok. Sose tudjuk, mik azok. (Tóibín: Nora Webster)
Valóban kicsi az esélye, hogy a gyilkos nem vette észre, hogy véletlenül jól átvágta a nő nyakát, ezért főzött neki egy erős kávét, hogy szedje össze magát végre, ne fetrengjen ott túl sokáig. (Murray: Visszatérő végzet)
Mindent megtettem, hogy boldoggá tegyem, hogy velem maradjon. Nem tudtam, hogy ha valaki tényleg menni akar, azt nem lehet visszatartani. (Marshall: Ismerősnek jelölt)
Sokatlanul hosszú, szuperéles karma van – folytatta Hablaty – áldozatát úgy teszi mozgásképtelenné, hogy karmával elvágja az Achilles-ínt a boka felett, így áldozata nem tud elfutni. Utána elevenen felfalja. Nem valami kedves lény. (Cowell: Így legyél kalóz)
A szerelem az, ami miatt a város magába szívhat vagy kitaszíthat. Csak néhányan jönnek rá erre és kerülik el ezt, míg a többiek közülünk isznak, gyereket nemzenek, templomba járnak, és ez elégnek látszik ahhoz, hogy a felszínen maradjunk. (Murphy: Dumplin)