A pokolba vezető úton csak az első lépést nehéz megtenni… (Bukros: A gyám; IN: Sár, vér, levendula)

Miközben az egyik utazáson szerzett emlékeket sorolgatjuk, már a következőre készülünk.
Jussanak eszünkbe azok, akik már előre mentek. Jussanak eszünkbe azok, akik majd utánunk jönnek.
Egy napon mind találkozni fogunk, ott, túl a horizonton. (Arikawa: Az utazó macska krónikája)

Sokszor végignéztem, ahogy egy-egy irodalény percekig bajlódik egy bögre teával. Megégeti magát a forró vízzel, kilöttyenti az egészet az asztalra és a földre, tíz centi távolságról a kuka mellé dobja a filtert, végül betörik a körme, ahogy megpróbálja kinyitni a tejesdobozt. Képzeld csak el ezt az eseménysort David Attenborough narrálásával: „Az irodalény életben maradási esélyei rendkívül csekélyek az irodán kívül.” Néha összeszorul a torkom a természet csodáit szemlélve… (Kása: Hogyan indítsd újra az Univerzumot)

Az első szerelem gyakran fullad kudarcba – jegyezte meg Jana. – Ha minden szerencsétlen mániákus gyilkossá válna, aligha maradna normális ember a földön. (Panov: A prófécia)

Ha az ember szeret, kockáztatja a veszteséget. (Weir: Boleyn Anna)

Az embereknek rettentően fontos az idő. Úgy érzik, nem adatott nekik belőle elég, ezért folyton azon aggódnak, hogy rosszul osztják be. (Kása: Hogyan indítsd újra az Univerzumot)

Hát nem tudjátok, hogy vannak dolgok a világon, amelyeket jobb meghagyni a titokzatosság ködében? (Arikawa: Az utazó macska krónikája)