Nagyon könnyű magunknak hazudni, mert erre senki nem hívja fel a figyelmünket. Senki nem fogja azt mondani: várj csak, ez nem igaz. Talán van egy halk hangocska a lelkünk mélyén, amely az éjszaka sötétjében megszólal, de könnyű semmibe venni, különösen, amikor felkel a nap, és újra beindul az élet. A napunkat kitölti a munka, a család, a barátok, a hobbik, a társasági élet, és hamarosan már egyáltalán nem halljuk azt a hangot. (Marshall: Három apró hazugság)
Káprázatos borítók gyakran üres oldalakat takarnak. (Whelan: Egy év veled)
– Csak kolonc lennék, Atticus? – kérdezte. – Komolyan?
„Ess térdre, és csússz a hasadon! Most”
– Nos…
„Nem jó! Megbuktál!”
[…]
„Oké, feküdj le, és ajánld fel neki a torkod! Nem, várj, úgy a kutyák adják meg magukat. Tudom már! Add neki a pénztárcád!” (Hearne: Beszorítva)
Egy dolog jobb, mint királynak lenni… irányítani egyet. (Brubaker: Mars mentőakció)
Nem kell szörnyetegnek lenni, hogy bántsuk egymást. Szentnek sem, hogy szeressük. (Herman: Az elemésztő homály)
Ó, drágám! Egy napon majd megérted, hogy a szaval csak szavak. Tudnak sebezni, de gyógyítani is. (McGee: Királyi élet)
Nem érti, hogy ha egész életedben szemfedőt viselsz, azzal csak állandósítasz egy hazugságot, amelyet sosem látsz a saját szemeddel? (Malerman: Malorie)
A civakodás remek találmánya a szerelmi életnek, mert utána mindig sokkal édesebb a turbékolás. (Böszörményi: A Barnum-rejtély)
– Mi az a PR-os?
– Olyasmi, mint a vén görög szofisták, akik addig játszottak a szavakkal, amíg el nem hitted, hogy a fent az lent van. A PR-osokat azért fizetik, hogy elhitessék az emberrel, hogy egy rakás szar a talajtermékenységre fordított befektetés. Professzionális hazudozók.
– Á! – Manannan arckifejezése megvilágosodott. – Politikusok?
– Nem, okosabbak, és kevésbé pitiánerek. Ők adnak tanácsot a politikusoknak. (Hearne: Beszorítva)
Deadpool. Tökéletes keverék: vicces, izgalmas, eredeti. (Scott: Bizalom)
Ebben az életben semmi sincs örökké. De aki szeret valakit, és akit valaki viszontszeret, meglelheti a maga meseországát.
Bármi és bárhol legyen is az. (Whelan: Egy év veled)
– Magyar lányok! – nevetett fel Forster a fejét csóválva. – Micsoda gyönyörű, ravasz boszorkányok maguk!
– Vigyázzon barátom, mert az ily szavak nálunk már flörtnek számítanak – mondta Emma –, és ha ezt meghallja a húgom férje, nyomban párbaj lesz a dologból!
– Akkor hát tekintsük úgy, hogy gyönyörűnek csupán kegyedet neveztem – kacsintott Emmára kölkös pimaszsággal a Pinkerton-ügynök –, Mrs. Ambrózynak pedig kizárólag a „ravasz boszorkány” titulus jár! (Böszörményi: A Barnum-rejtély)
Atticus, azt hiszem, Alfred Hitchcock szelleme kísért minket. Először a keselyű, most pedig két hatalmas holló tart felénk. (Hearne: Beszorítva)
A jövő itt van, és aki a legtöbbet ígéri érte, viheti. (Brubaker: Mars mentőakció)