A múlt már csak a fejedben van, de a jövőd a kezedben…

Hit, alázat és szeretet. Ha ez a három megvan, akkor minden megvan. Változik a múlt, ha a haragomat rászabadítom a világra? Semmit, kincseim.

Azért, mert gazdag vagy, ne töröld a lábad az emberekbe. Lásd meg te is a jót, és járj nyitott szemmel. A pénz jön és megy, de az, amit magad után hagysz, az örökséged, az megmarad. Minden alkalommal, amikor segítesz valakin, kicsit jobbá teszed a világot, mert kis szerencsével ő is tovább fogja adni. Ezt én úgy hívom, hogy a szeretet piramis.

A tragédiákat ne hasonlítsuk össze. Mindegyik szörnyű a maga nemében. Egyiknek sem szabadott volna megtörténnie egy civilizált világban.

Hiszen amíg minden nap látod a csodát, addig nem gondolkozol azon, hogy mi lesz, ha elveszted, de ha megtörténik, akkor lávaként törnek elő a rejtett érzések. Amikor mindennap egy küzdelem egymásért. Egy igazán boldog ember nem képes a rosszat feltételezni, beleképzelni magát meg végképp nem, ezért aztán nem is elővigyázatos. Ahogy mondani szokták, magasról lehet nagyot esni.

Megállt a tükör előtt, és nézte benne az embert. Az embert, akinek nem maradt semmije, csak pénze. De a hamis érték mit sem ér a valódi érték nélkül. Állt, és nézte az embert, a tükör túloldalán lévő világban. Közben arra gondolt, hogy bárcsak ne lenne pénze, de itt lenne vele a valódi kincse. Aminek nincs szavatossági ideje, nem romlik, nem értéktelenedik. Aki nem tud mást adni, csak mosolyt és szeretetet, de azzal képes bearanyozni az ember életét.